A Strasbourg Observers Blog a napokban hozta nyilvánosságra, hogy a leginkább szakemberek által látogatott oldalon indított szavazás során a Matúz kontra Magyarország ügyben kihirdetett, januárban már jogerőssé vált verdikt nyert, mert a több mint ezer voksoló 47 százaléka ezt az ítéletet találta a legjobbnak.
A blog szerint az eredményt valószínűleg az magyarázza, hogy az emberi jogi bíróság határozottan kiállt a közérdekű bejelentő – whistleblower – védelme érdekében. A döntést a véleménynyilvánítás szabadságára alapozták, amelyet a bíróság álláspontja szerint nem lehet más szempontokra hivatkozva korlátozni, amikor valaki egy intézménynek a társadalom jelentős rétegeit érintő működési anomáliáira hívja fel a figyelmet.

A strasbourgi bíróság szerint tehát a véleménynyilvánítás szabadsága fontosabb lehet, mint a munkaszerződésbe foglalt titoktartási kötelezettség. Matúz Gábor, a Magyar Televízió egykori szerkesztője így több mint tíz éve jogszerűen hozhatott nyilvánosságra olyan belső leveleket, amelyek azt bizonyították, hogy cenzúrázták a műsorát. A közérdek ugyanis itt a verdikt szerint nagyobb súllyal esett latba, mint a televíziónak a titoktartáshoz fűződő érdeke.

A műsorvezető „Az antifasiszta és a hungarista – Titkok a Magyar Televízióból" című könyvében írt minderről, állítva – és ezt dokumentumokkal is igyekezett alátámasztani –, hogy a műsorából a kulturális igazgató utasítására hagytak ki részeket. Ezt korábban jelezte az MTV vezetőjének, de az eset következmények nélkül maradt. Matúzt viszont 2004 novemberében a titoktartási kötelezettség megszegése miatt elbocsátották.

A televíziós szerkesztő ezt követően bírósághoz fordult, ám vesztett. Ezután – Trinn Gábor ügyvéd segítségével – a strasbourgi fórumhoz nyújtott be panaszt, ahol viszont már győzött: ötezer euró kártérítést ítéltek meg, sőt, az államnak az 1441 eurós eljárási költséget is állnia kell.
Az ítéletből egyértelműen következik, hogy a közérdekű bejelentőt az általa nyilvánosságra hozott információk miatt valószínűleg akkor sem lehet elmarasztalni, ha bizonyos adatokat a munkaköréből eredő egyéb kötelezettségei miatt titokban kellene tartania.

Szakértők álláspontja ezzel kapcsolatban az, hogy előbb házon belül kell próbálkozni, és csak akkor következhet a szélesebb nyilvánosság, ha a bejelentés következmények nélkül marad. Ez igaz például a korrupciós ügyekre is, és az érintettet bizonyosan nem érheti semmilyen hátrány, különben az állam ismét alulmaradhat Strasbourgban.