Órási pofon: majd félmilliárdos kártérítést fizethet Budapest
420 millió forint kártérítést fizet a központi szennyvíztisztító telep francia, a cégből kiebrudalt kivitelező-üzemeltetőjének a főváros.
Pert veszített a fővárosi önkormányzat a csepeli szennyvíztisztító telepet tervező és kivitelező Csepel 2005 FH Konzorciummal szemben. Mint azt a Népszabadság megtudta, a választottbíróság 346,6 millió forint tőke, 56 millió forint kamat, 3,7 millió perköltség, 7,7 millió választottbírósági díj és 5,7 millió forint ügyvédi díj, azaz összesen 420 millió forint megfizetésére kötelezte a fővárost.
|
Az ügy origója, a Cséry-telep, ahol végül nem valósult meg az uniós fejlesztés
Mediaworks |
A budapesti központi szennyvíztisztító telep és a kapcsolódó létesítmények megvalósítására és négyéves üzemeltetésére 2005 decemberében kötött szerződést a főváros a francia Degremont S.A.S. és az OTV France alkotta konzorciummal. A cégcsoport vállalta, hogy a szennyvíztisztítóban keletkezett iszapot a XVIII. kerületben megépülő Cséry komposztáló telepre szállítja. Vett is ehhez három teherautót és négy félpótkocsit. Csakhogy a Cséry-telep az elmaradó uniós támogatás miatt nem épült meg, az önkormányzat pedig – még 2010 nyarán – azt közölte, hogy a járműveket „töröltnek tekinti" a szerződésből. Visszautasította a járművek átvételét, majd a vállalkozói díjból levont 1,185 millió eurót (nagyjából 355 millió forintot).
A konzorcium túlzónak találta a levonás összegét, ráadásul úgy vélte, a főváros célja nem az iszapszállítás megoldása, hanem a vállalkozói díj csökkentése volt. Azt is sérelmezte, hogy a törlésről alig egy nappal a járművek beszerzése előtt értesítették. A fővárosi önkormányzat szerint a beruházó nem bizonyította, hogy kár érte volna, ráadásul nem tett semmit a kár enyhítéséért.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezte választottbíróság jogosnak tartotta a francia cégek követelését, de nem ítélte meg a teljes összeget. Úgy vélte, hogy a vállalatnak a pertől függetlenül értékesítenie kellett volna a járműveket a kár csökkentése érdekében. Jogosnak találta az elmaradt haszon miatti követelést is, de a kért összeget csökkentette. A Degremont
S. A. által kért 799 millióból így végül 420 millió forintot kell kifizetnie a fővárosnak.
Bár az önkormányzat és a francia cég közötti vita 2010-ben robbant ki, a Degremont csak 2014-ben indította el a pert. Aligha függetlenül attól, hogy az önkormányzat 2012-ben kirakta a céget a csepeli központi szennyvíztisztítót üzemeltető cégéből. A lelépésért a vételár kamatokkal terhelt összegét fizette Budapest. Ez volt az első csata a közműcégek visszavásárlásáért folytatott hadjáratban. Ezt követte a Fővárosi Vízművek, a Fővárosi Csatornázási Művek és a Fővárosi Gázművek privatizációs szerződéseinek újratárgyalása, kettőben a szennyvíztisztítót üzemeltető Csepel 2005 FH Konzorcium két tagja is szerepet kapott.
A Degremont S. A. a vízművek 25 százalékát megvásároló Suez cégcsoport része volt, míg az OTV France a magát a csatornázási művekbe bevásároló Veolia cég leányvállalata. A francia cégek 1997-ben kötöttek szerződést a fővárosi önkormányzattal. A Suez 16,5 milliárdot fizetett a vízművek részvénycsomagjáért. A Fővárosi Vízművek Zrt. kisebbségi részvénycsomagját a fővárosi önkormányzat vásárolta vissza 2012 tavaszán 15,1 milliárdért. A Főgáz Zrt. a német RWE tulajdonában lévő 49,83 százalékos részvénypakettjét viszont már az állami tulajdonban lévő MFB Csoport vette meg 41 milliárdért 2014 decemberében. Majd 2015 januárjában a főváros tulajdonrészét is bekebelezte az állam. Idén januárban pedig a kormány tárgyalásokat kezdeményezett a Fővárosi Csatornázási Művek kisebbségi tulajdonrészének megvásárlásáról. A cég idei, több mint 4 milliárdos osztalékkifizetéséről szóló javaslatot már nem is tárgyalta a Fővárosi Közgyűlés.
Kiürülhet a vesztes perekre szánt keret
A konzorcium kártalanítását és a kapcsolódó díjakat a fővárosi költségvetésben a peres ügyekre félretett tartalékból fizetik ki. A keretről már az év elején sejthető volt, hogy nem fedi le teljes körűen a perek jelentette kockázatot, így év közben valószínűleg meg kell emelni az összegét. Erre gyaníthatóan szükség is lesz. A júniusi összesítés szerint több mint 250 perben érintett a fővárosi önkormányzat és cégei. A jogviták perértéke több tízmilliárd forint. A tíz legfontosabb per pénzügyi kockázata meghaladja a 33 milliárd forintot, a Degremont kártérítési pere ötödik volt a listán. A 313 milliárd főösszegű fővárosi költségvetést könnyen megingathatják az esetleges pervesztések, hiszen a büdzsében ennél kisebb tartalékok sincsenek.
