Elkapták a rendőrök Bándy Kata gyilkosát
A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság rövid közleménye tájékoztat arról, hogy az átfogó nyomozás eredményre vezetett, ennek ellenére a vizsgálat továbbra is nagy erőkkel folyik, amiből arra lehet következtetni, hogy a gyanúsítottnak a gyilkosságban vagy a holttest elrejtésében bűntársa lehetett.
Mint arról írtunk, Bándy Kata július 7-én, szombaton este egy pécsi belvárosi sörözőben születésnapot ünnepelt barátaival, s éjjel kettőkor köszönt el ismerőseitől. A lány nem ért haza, és hétfőn nem ment be munkahelyére a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságra, ahol két éve volt alkalmazásban. A rendőrök pszichológiai alkalmasságával foglalkozó Bándy Kata meztelen holttestét szerdán találták meg, lakásától 400 méterre, egy bokrokkal benőtt, illegális szemétlerakóhelyen. A kiszivárgott hírek szerint a pszichológust megfojtották, ám előtte bestiálisan bántalmazták és megerőszakolták. A bűncselekmény másutt történt, a holttestet – vélhetően – autóval szállíthatta a gyilkos arra a helyre, ahol utóbb a nyomozók megtalálták.
A nyomozásról a rendőrség nem adott információt, s hétfő reggel is mindössze annyit közöltek, hogy megvan a tettes, aki 26 esztendős férfi, és az illető beismerte a bűncselekmény elkövetését.
A Bándy Kata Dugonics utcai lakásának közelében élők fülébe hamar eljutott, hogy a gyanúsított férfi az ide másfél kilométerre lévő Magtár utca 10-es számú önkormányzati tulajdonú házban lakott. Az egykor a pécsi bánya tulajdonában lévő, s valaha masszív és mutatós, emeletes épület ma már omlóban van. Körülötte halmokban áll a szemét, az épületből hullámokban árad a bűz.
A házban lévő lakások szinte mindegyike a használhatóság határán van, és elementáris nyomorról tanúskodik. Itt, az egyik rokonánál húzta meg magát az a férfi, akit a rendőrség a brutális bűncselekmény elkövetésével gyanúsít. Az őrizetbe vett férfit befogadó rokonok nem nyitottak ajtót, a szomszédok viszont keveset tudtak a gyanúsítottról. Többen elmondták, hogy a férfit P. Lászlónak hívják, és csak két-három hete költözött Pécsre. Előtte Kiskunhalason és Tompán élt. Kalányos Gyula, aki feleségével és négy gyermekével 17 éve lakik a Magtár utcai házban, így beszélt P. Lászlóról:
– Nem volt rajta semmi különös. Szikár alkat, nem tűnt erősnek. A viselkedésével nem volt semmi gond. Az unokatestvérénél lakott. Egy nővel jött, akit a feleségének mondott, de hamar összevesztek, elzavarta, és akkor a nő elment innen. Igaz, néha visszajárt azért. Hogy miből élt, mivel foglalkozott, arról semmit se tudunk, arról se, hogy van-e priusza.
A közelben lakók egyébként úgy tudják, hogy P. Lászlót már talán szombaton elfogták (a rendőrség szerint csak vasárnap történt ez meg). Az viszont valószínű, hogy Pintér Sándor belügyminiszter vasárnapi nyilatkozata, ami arról szólt, hogy esély van a tettes elfogására, már annak ismeretében fogalmazódott meg, hogy a gyanúsított rendőrkézen volt.
P. Lászlót – az itteniek szerint – nem a házban fogták el, mert érezve vagy észrevéve, hogy jönnek érte, elmenekült. A Magtár utcai háztól 5-600 méterre, egy ápolatlan, embermagasságú gazzal benőtt telken fogták el őt. Ez a terület is egy illegális szeméttelep. Úgy tűnik, az egyik kupacon érték utol és teperték le őt a kommandósok.
A Dugonics utca roma lakói többen is látásból ismerték Bándy Katát.
– Nagyon aranyos lány volt – mondja egy huszonéves, Eszterként bemutatkozó asszony, aki négyéves fiával, Bálinttal a kezében megy az utcán. – Mindig ránk köszönt, és beszélgetett velünk. Gyakran mondta, hogy Bálintot sokat tornáztassam, merthogy egy születési hiba miatt rossz a lába. Nagyon sajnálom őt, aki megölte, halált érdemel.
Az itteni romák attól tartanak, hogy a gyilkosság miatt a cigányokon bosszút áll valaki. Eszter egyik rokona, a negyvenes éveiben járó Ilona így fogalmaz:
– Az a férfi roma. Tudom biztosan, hogy az. Most aztán majd lesz, aki a romákon akar bosszút állni. Tudja, megölték a romák azt a focistát, és akkor...
Közbevágok, hogy Marian Cozmát, a kézilabdázót ölték meg. Ilona bólint:
– Igen, arra gondoltam. Azután mindenki a romákat szidta, mintha a többi roma tehetett volna róla. Mi is félünk, hogy valaki ellenünk fordul. Pedig itt nekünk semmi közünk ehhez az egészhez. Mi nem vagyunk bűnözők. És nagyon sajnáljuk azt a szegény lányt. Nagyon. Ő jó ember volt. Mi naponta láttuk, és szerettük.
