Székhelyit leradírozták egy egri verniszázsról is
Miként arról beszámoltunk, a jobboldali vezetésű városi önkormányzat kulturális és idegenforgalmi bizottsága egyik tavaly szeptemberi ülésének jegyzőkönyve szerint a fideszes bizottsági elnök arról beszélt: a város lakói közül többen jelezték, nehezményezik Székhelyi József, „a Himnuszt kiforgató” művész fellépését, mire a nyári programokat szervező Művészetek Háza Kht. vezetője, Pataki Zsuzsanna vélhetően ironikusan felvetette: szakmai munkájukat megkönnyítené, ha a bizottság listát készítene az Egerben nemkívánatos művészekről.
Később az ülésen készített hangfelvételről kiderült: nemcsak listákat emlegettek, de „zsidóztak” is a résztvevők. Várkonyi György, az egri vagyonkezelő részvénytársaság igazgatója szegezte neki a kérdést a bizottsági elnöknek: tán csak nem azért akarják negligálni Székhelyi Józsefet, mert ő egy „eszdéeszes büdös zsidó”?
Mire a bizottsági elnök nevetéssel, s a következő szavakkal reagált: „Te mondtad!” Majd – vélhetően a kétharmados erőfölényre utalva – közölte: megtehetik, hogy szelektáljanak a fellépők között.
Pataki Zsuzsa, az egri önkormányzati tulajdonú Művészetek Háza Kht. vezetője a Stop.hu hírportálnak a részletekről kedden elmondta: Egerben nincs lista, alapvetően nincs koncepció egyes művészek letiltására, de Székhelyit tényleg politikai nyomásra kellett távol tartani. Közölte: ironizált, amikor azt mondta, kér egy listát, hogy később tisztában legyen azzal, kik is a „nemkívánatos” személyek Egerben.
„Nem az önkormányzat, hanem két képviselő kérte, hogy lépjek az ügyben. Miután látták a fellépők névsorában Székhelyit, felhívtak telefonon” – mondja Pataki. A két képviselő Orosz Lászlóné (Fidesz-KDNP, az egri közgyűlés Kulturális és Idegenforgalmi Bizottságának elnöke) és Csákvári Antal (Fidesz-KDNP, a Humán Erőforrás Bizottság vezetője). Ők mondták, hogy „Székhelyi nem jöhet Egerbe”, s Pataki szerint az is elhangzott, hogy az „állásával játszik”, ha nem teljesíti a követelést. Hozzátette: azért „tálalt ki”, mert elege lett abból, hogy az ügyben azokat akarják besározni, akik a szakma védelmében szólaltak fel, s nem azokkal akarják elvitetni a balhét, akik a valódi felelősök.
A valóságban is működésbe lépett a cenzúra
Lapunk tudomására jutott: a szeptemberi bizottsági ülésen elhangzottak után két hónappal a valóságban is működésbe lépett a cenzúra: Székhelyi Józsefet nemcsak a Művészetek Kht. által szervezett középkori vigasságok programjairól tiltották le, de neve nem szerepelhetett egy ismert festőművész, Győrfi András tavaly decemberi kiállításának meghívóján sem. Őt tegnap nem tudtuk elérni, mert jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodik, ahol egy kiállítását készíti elő, az ominózus történetet azonban a blogján megtaláltuk.
Íme: „Azt gondolnám, hogy ha az emberfia kiállításra készül egy olyan szép és lelkének kedves városban, mint E., nem érheti semmi baj és a dolgok simán fognak menni. Nos, a dolgok egyáltalán nem mennek simán E-ben és sehol ebben a kis országban. (…) Történt, hogy a napokban az amúgy nagyon kedves galériás ügyintéző telefonál, hogy főnökének lenne két (nem is egy) kérése úgy politikailag...Látjátok ezt a szót...festőtől politikailag...na szépen vagyunk.
Kezdem magam rosszul érezni, a galéria neve ugyanis Zsinagóga..mi jöhet most?...És a kérés, ukáz elhangzik: A helyi színházigazgató, B.B. (itt Blaskó Balázsra, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatójára utalt a szerző – a szerk.) nem lehet a megnyitóember, mert a hely kezelője nem szereti őt, a másik, hogy a hozzám úgy 18 éve szép szavakat intéző, másképpen másvallású színész neve sem jelenhet meg a meghívó lapon...amit persze én fizetek, ki más, hisz az egyébként milliárdos előző kiállító gyűjtőre a tisztelt ház már minden pénzt elköltött. (az utalás Székhelyire itt is egyértelmű, ő az, aki a Győrfi képeit összegző katalógusban szép szavakkal méltatta a festőt – a szerk.). Összegzem a tényállást: pénz az nincs, ukáz az van, ergo, ha jót akarok, azaz kiállítást, töröljem az egyébként politikailag szerintük a két végponton szereplő személyt. Jaj. Mibe keveredtem? és ehhez még jön az a kis szösszenet, hogy közlésük szerint a galéria vezetője elveszti állását, ha én nem így cselekszem...
Na kérem: itt volt az a pillanat, amikor feladtam...hogy miattam valaki az utcára kerüljön, azt nem veszi be a gyomrom, még ha túlzás is talán ez a mondat...de ha egyáltalán felmerül, az rég rossz.”