– Tegnapelőtt temették a lányom, abban sem voltam biztos, visszaérek-e a saját kilakoltatásomra vidékről – magyarázta Anna, miért visel gyászruhát. A két szülő elkeseredett és dühös: miután minden holmijukat kihordták az udvarról, tanácstalanul téblábolnak, próbálják kitolni a távozás pillanatát. A gyerekek nem nagyon értik, mi történik, csokis csigát majszolnak, a nagyobbak kivisznek egy-egy könnyebb zsákot.
|
| Koncz György / Népszabadság |
– Tiszta szégyen, amit a VIII. kerület művel a lakóival! – szakadt ki a 21 éve Józsefvárosban élő Annából. A kilakoltatások miatt gyakran kritizált önkormányzat álláspontja az: „a kizárólag fizetési problémákkal küzdő és együttműködő bérlőknek az önkormányzat segítséget nyújt, aki viszont nem működik együtt, erőszakos lakásfoglaló, nem tartja be a közösségi együttélés szabályait, lopja a közműveket, annak megkezdi a kilakoltatását".
A Jéri család kilakoltatásának történetében a fenti felsorolásból több dolog is előkerült. Szerintük a java részük hazugság. „Azt mondják, terrorizálom a lakókat. Hogy terrorizáljam, amikor hajnalban elmegyek és csak késő este érek haza?" – kérdezte indulatosan a BKV pályamunkásaként dolgozó Gábor. Míg zajlik a kilakoltatás, több szomszéd odajön érdeklődni, nem éppen úgy, mint akiket terrorizáltak. Az önkormányzat azonban azt is megjegyezte, „a rendőrség a család több tagját is kábítószerrel kapcsolatos ügyben gyanúsítottként hallgatta ki", noha ez nem lehet indok egy kilakoltatásra.
|
| Koncz György / Népszabadság |
A végrehajtási folyamatot az indította el, hogy tavasszal áramlopáson kapták Jériéket, épp akkor, amikor a felhalmozott tartozásukra kért részletfizetés okán helyszíni ellenőrzést tartott az önkormányzat a lakásban. „Átvezettük a szomszédból az áramot, mert nálunk lekapcsolták" – ismerték el Jériék. A gyerekek sírtak, mert féltek a sötétben, a skizofrén férfi pedig pánikreakciókat mutatott – mesélte Anna, szerinte emiatt megbocsáthatnának nekik az önkormányzatnál.
Az áramkikapcsolás előzménye, hogy Jériéknek nincs szerződésük az ELMŰ-vel. A család ügyét felkaroló, civileket tömörítő Közöd Civil Társaság szerint azért, mert az önkormányzat csapdahelyzetet teremtett: Jériék többszöri kérés ellenére sem kaptak tőlük semmilyen iratot, például az egyébként már 2013-ban felbontott bérleti szerződésük másolatát, ami a szerződés megkötéséhez kellett volna. A szerződés megkötése nélkül viszont a bérleti jogiszonyukat nem tudták rendezni.
Az önkormányzat azt állítja, Jériék megkapták a bérleti szerződés másolatát a városgazdálkodási cégtől, ám azt nem közölték, hogy ez mikor történt. A papírt pár hete valóban megkapta a család: azóta szerződést is kötöttek, és felszerelték a lakásba a kártyás villanyórát. Hiába.
|
| Koncz György / Népszabadság |
Az önkormányzat nem enyhült meg, mint írták, egy több éve húzódó történet végére került pont: családgondozással, munkaközvetítéssel próbáltak segíteni, ám a család csaknem egymillió forintos tartozást halmozott fel, és az önkormányzat szerint a többszöri részletfizetési lehetőség ellenére sem törlesztett.
A Közöd „esetkonferenciát" hívott össze a kilakoltatás előtti időpontra, ahová az ügy önkormányzati szereplőit is meghívták, így Sára Botond fideszes alpolgármestert, hogy megnyugtató megoldást keressenek az ügyre. Az önkormányzat részéről senki nem jelent meg, kérdésünkre nem is indokolták távolmaradásukat.
Azt a család és a civilek is elismerik, hogy az ügy „nem fekete-fehér". Mégis, ha hibáztak is, megrázó nézni egy otthonából kipakoló családot. Az sem oldja az ember torkában a gombócot, hogy Gáborék a gyerekekkel a Máltai Szeretetszolgálattól kaptak segítséget, és átmenetileg beköltözhetnek egy lakásba, Anna pedig egy évre egy idősotthonban kapott helyet. A skizofrén János helyzete ráadásul megoldatlan maradt. Neki azt javasolták, költözzön el anyjától – aki egyben a gondnoka – vidéki rokonokhoz, holott a férfira mindig az anyja vigyázott.
