holott az ennek működtetéséhez szükséges évi néhány millió forintot a Roma Oktatási Alap nevű civil szervezet fölajánlotta. A polgármester tárgyalásokat kezdett a telepen cigánypasztorációt folytató görögkatolikus püspökkel, hogy az egyház saját fenntartásában nyissa újra az iskolát. 2011-ben el is indult az első osztály, szinte kizárólag mélyszegénységben élő, roma gyerekekkel.
|
| Többen tüntettek is szerdán. A Kúria szerint a Huszár-telepi iskola nem sérti az egyenlő bánásmódot |
Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekekért Alapítvány (CFCF), mielőtt pert indított volna, tárgyalt a görögkatolikus egyházzal és az önkormányzattal is, hogy hagyjanak fel a cigány gyerekek oktatási elkülönítésének tervével, és a tapasztalatok feldolgozásával folytassák a 2007-ben elkezdett deszegregációt. A CFCF és a ROA ehhez minden szakmai segítséget felajánlott, de hiába.
Pedig arra is fölhívták a figyelmet, hogy a görögkatolikusok a város szívében már működtetnek egy gazdagon felszerelt, uniós forrásokból felújított iskolát, ami mindössze három kilométerre van a Huszár-teleptől.
De a telepi roma gyerekeket oda nem engedték be.
Az alapítvány ekkor pert indított. Elsőrendű alperesként az önkormányzatot, másodrendűként az iskola fenntartóját, a Magyar Görögkatolikus Egyház Hajdúdorogi Egyházmegyéjét jelölte meg. Az önkormányzati iskolarendszer államosítása után, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot is perbe hívta az alapítvány. Az alperesek oldalán, a görögkatolikus roma iskolát támogatandó megszólalt a kormány egyik tagja, Balog Zoltán humánminiszter is, aki már a tanúvallomása előtt is tett megosztó kijelentéseket a telepi iskola ügyében. 2012 decemberében például úgy nyilatkozott, hogy „nem lehet hagyni, hogy az egyház által elkezdett oktatási-nevelési munkát tönkretegyék". Üzent is az alapítványnak, hogy
ne próbálja „a bíróságon és más fórumokon szétverni azt, amit mások építenek".
Balog álláspontja szerint a Huszár-telepi iskolában ugyanis nem szegregáció, hanem felzárkóztatás zajlik.
A miniszteri fellépés ellenére az elsőfokú bíróság rendkívül határozott ítéletet hozott, amelyet helybenhagyott a Debreceni Ítélőtábla is, és kimondta, hogy a nyíregyházi Huszár-telepen lévő Sója Miklós Általános Iskolában szegregálják a roma gyerekeket. A bíróság el is tiltotta az intézményt a további jogsértéstől.
Már ekkor tudni lehetett, hogy a minisztérium nem hagyja annyiban a történteket: Balog tárcája sértődött hangú közleményben jelentette ki, hogy a felperes CFCF tevékenységének sajnálatos következményeként több olyan gyermek eshet el a kiemelkedő minőségű oktatástól, akiknek korábban, az iskola megalakulását megelőzően ilyen mértékű gondoskodásra és személyre szóló tanításra esélye sem volt, és ígéretet tett arra, hogy megteremti a jogszabályi lehetőségét annak, hogy a Huszár-telepihez hasonló kezdeményezések a jövőben is működhessenek.
Be is tartotta az ígéretét: novemberben benyújtotta a köznevelési törvényhez módosítását, amely lényegében arra hatalmazza fel a humánminisztert, hogy rendeletben vonjon ki oktatási intézményeket a szegregáció tilalma alól. De erre nem is volt szükség: a Kúria úgy ítélte meg, hogy
a szabad vallásgyakorlás erőteljesebb jog mint az elkülönítés tilalma.
Ennek örve alatt tehát a telepi gyerekek továbbra is a Huszár-telepi iskolába járhatnak, és sorra alakulhatnak az egyházi fenntartású szegregált iskolák.
Ez azért is tragikus, mert tanulmányok és felmérések hosszú sora bizonyítja, hogy nincs szeretetteljes felzárkóztatás, ahogy azt Balog Zoltán hangoztatni szokta, az elkülönített oktatás önmagában kizárja a majdani integráció sikerességét, ezek a gyerekek azok szerint, akik velük foglalkoznak, soha nem lesznek képesek beilleszkedni.
