Szeged: Épül a szuperlézer háza

tudomány Európai Unió támogatás Szeged

Május 8-án hagyta jóvá az Európai Bizottság a szegedi „szuperlézer" uniós támogatására nyújtandó 111 millió eurót, amelyet az EU regionális fejlesztési alapjából folyósítanak.

Az Európai Unió a jövő egyik legígéretesebb tudományterületének, a lézerkutatásnak a támogatására több „új" tagállamban hoz létre tudományos központot. Prága és Bukarest mellett Szegedet választották, még a Bajnai-kormány idején. A kormányváltás után sokáig kétséges volt, hogy a Fidesz hajlandó-e támogatni az előző kormány által aláírt megállapodást, emiatt a cseh és a román beruházáshoz képest a magyar projekt késésbe került. A múlt csütörtöki döntés nyomán azonban felgyorsulnak a munkák - megkezdődött a lézerberendezéseknek otthont adó különleges épület alapozása.

Hétfőn a Szegedi Tudományegyetem rektori hivatalában sajtótájékoztatón ismertették a most már jól ütemezhető építkezés részleteit. 2015 végéig három nagy épület készül el – a csúcstechnológiás berendezések tökéletes rezgésvédelmet, sugárvédelmet, hőmérsékleti stabilitást igényelnek, a kutatóterek pedig nagy fokú tisztaságot. Négy nagy lézer közbeszerzése indult meg, tárgyalásos, nyílt közbeszerzési eljárásban vásárolják meg ezeket.

Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: 2016-ban kezdődnek a kutatások, a központ a teljes kutatói kapacitását 2018-ra éri el. A lézerközpont mellett tudományos park létesül, arra számítanak, hogy a kutatási eredmények egy részét az itt megtelepedő cégek hasznosítják.

Tölgyesi Viktória, az ELI-HU Nonprofit Kft. koordinációs igazgatója arról beszélt, hogy nemcsak az építkezés és a lézerberendezések beszerzése folyik, hanem a kutatói és a kiszolgálói személyzet toborzása is. Noha sok külföldi kutatót várnak, kiemelten kezelik az oktatást is. A cél, hogy a hazai egyetemek és cégek együttműködjenek a kutatásban és a tudományos parkban.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnöki Hivatal fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára azt emelte ki, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklusban kiemelten kezelik a gazdaságfejlesztést, és a korábbinál sokkal több pénzt szánnak kutatás-fejlesztésre. Az Európai Unió célként tűzte ki, hogy 2020-ra a tagállamok a GDP-jük 3 százalékát fordítsák e célra.

Magyarország jelenleg csak 1,2 százaléknál tart, és bár jelentősen növelik az erre fordított összegeket, azt vállaltuk, hogy 2020-ra a GDP 1,8 százalékát költjük K+F tevékenységre. Bár fontos a kis és középvállalatok innovációs munkája, amely el van maradva az uniós átlagtól, a támogatás jelentős részét a hazai és külföldi nagyvállalatok, illetve az egyetemek kapják.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.