Szigetvári hangsúlyozta: 2030 után nem az a tét, hogy nő-e az ellátások összege, hanem az, miből lehet egyáltalán nyugellátást fizetni. Erről szerinte őszintén kell beszélni. Viszont felelőtlennek tartja a Jobbikot, amely először állt elő ezzel az ötlettel, és sajnálatosnak tartja, hogy a szocialisták is támogatásukról biztosították a szakszervezeteket.
Korózs Lajos, az MSZP szakpolitikusa kérdésünkre leszögezte: semmilyen ötletet nem pártolnak, ami a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát veszélyezteti.
Másfelől nem hiszi, hogy a nemek közötti diszkrimináció elfogadható lenne.
Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy 2011 végéig létezett az előrehozott öregségi nyugdíj intézménye, amely lehetővé tette, hogy 39 év után kisebb ellátás mellett bárki nyugdíjba menjen. A Fidesz azonban ezt megszüntette, miként a korengedményes, a korkedvezményes és a szolgálati nyugdíjat is.
Ennek viszont az lett a következménye, hogy például az emberi egészségre fokozott veszélyt jelentő munkakörökből sem lehet idő előtt nyugállományba vonulni – emelte ki a politikus. Vagyis: ha egy mozdonyvezető hatvanéves korában cukorbetegsége vagy látásromlása okán – ami a rokkantság megállapításhoz kevés – alkalmatlanná válik a munkaköre ellátására, hiába dolgozik 42 éve, az utcára kerül. Korózs szerint ilyenkor – akár csökkentett összegű ellátás folyósítása mellett – garantálni kell a tisztes visszavonulás lehetőségét. Álláspontja: a népszavazási kezdeményezés arra mindenképpen jó, hogy tárgyalóasztalhoz kényszerítsék a kormányt.
|
A kezdeményezés arra mindenképpen jó, hogy tárgyalóasztalhoz kényszerítse a kormányt
Teknős Miklós / Népszabadság |
Kordás ugyancsak azt emelte ki, hogy tavaly megszűnt a korkedvezményes és korengedményes nyugdíj, és a referendummal – miután hiába próbáltak egyezkedni a szociális partnerekkel, így a kabinettel is – erre a helyzetre akarnak valamilyen választ találni. Az érdekvédő állítja: esélyt kell adni arra, hogy minél kevesebben váljanak állástalanná. Több szakértő is úgy véli, hogy
a fenntartható nyugdíjrendszert veszélyeztetik a népszavazással,
ám az MASZSZ elnöke másként látja. Sok múlik ugyanis a részletszabályokon – magyarázta –, mert nem az a szándékuk , hogy tömegek éljenek ezzel a lehetőséggel.
Aki munkaképes, azt arra kell ösztönözni, hogy minél tovább dolgozzék – mondta az érdekvédő. Nem azt akarják, hogy mindenki idő előtt nyugdíjba menjen, sőt elfogadnák, ha a rendszer a dolgozókat ebben kifejezetten ellenérdekeltté tenné. De azt igenis szeretnék elérni, hogy amennyiben egy idősödő mozdonyvezető, buszsofőr, tűzoltó, rendőr, bányász vagy kohász alkalmatlanná válik eredeti munkakörének betöltésére, ne az állástalanok vagy a közmunkások táborát gyarapítsa.
Az aláírásgyűjtést már megkezdték, s minden megyében kitelepüléssel folytatják az akciót, amit eddig is több ezernyien támogattak – közölte Kordás. A pártok közül a Jobbik és az MSZP állt melléjük, az elnök szerint azonban senkitől nem kérnek konkrét segítséget. Tehát nem kezdeményeznek intézményes együttműködést egyetlen politikai erővel sem, mert ezt a népszavazást a szakszervezetek maguk akarják sikerre vinni. Mindazonáltal szeptemberben – amikor az aláírásgyűjtésre még csaknem két hónapnyi idő áll rendelkezésre – elnökségi ülésen értékelik a helyzetet.
Arra a kérdésünkre, hogy a munkaviszonyba mi számít bele – tehát kik lehetnek a népszavazás reménybeli kedvezményezettjei –, Kordás elmondta: többek között
a férfiak által is igénybe vehető gyermekápolási díj, az álláskeresési támogatás, a közmunka, az egykori sorkatonai szolgálat, az 1998 előtti egyetemi vagy főiskolai tanulmányok egyaránt jogszerző időnek
minősülnek.
