Míg csütörtökön a szakszervezetekkel egyeztetett a nemzetgazdasági tárca, addig pénteken a kilenc országos munkaadói szervezet vezetőivel tárgyaltak a készülő új Munka törvénykönyvéről - adta hírül a távirati iroda. Az érdekképviseletek után a munkaadók is azt javasolták a minisztériumnak, hogy az egyeztetéseket mindhárom oldal részvételével is folytassák.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára az MTI-nek elmondta, a minisztériumi tervezet irányaival, törekvésével a munkaadói oldal egyetért, mert a törvénykönyv módosítása segíti a vállalkozások alkalmazkodását az egyre inkább változó piachoz, növeli versenyképességüket és hozzájárul a foglalkoztatás bővítéséhez.

A konkrétumokról kifejtette: a munkaadók partnerek a védett kor intézményének fenntartásában, valamint elfogadják azt is, hogy a jelenlegi alapszabadságra épülő többletszabadság rendszer fennmaradjon. Utóbbihoz ugyanakkor hozzáfűzte: ezt csak akkor támogatják, ha a tárca és a kormány partner abban, hogy a fizetett munkaszüneti napok számát nem emelik tovább.

A VOSZ főtitkára hangsúlyozta: javaslatot tettek annak törvénybe foglalására is, hogy  a kormány a minimálbért csak azután határozhassa meg, hogy konzultált a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács munkaadói és szakszervezeti oldalával. Dávid Ferenc elmondta: a tárca nem zárkózott el attól a javaslatuktól, amely szerint a munkavállaló kérésére a szabadság egyik évről a másikra átvihető, és 18 hónapig felhasználható legyen.

Az új Munka törvénykönyvének tervezetét ért kritikák kapcsán Dávid Ferenc hangsúlyozta: a munkaadók nem partnerek abban, hogy a munkaadók "jogfosztottá" váljanak, ugyanakkor úgy vélekedett: egy 1.000 munkavállalót foglalkoztató vállalatnál elegendő, ha 1-3 szakszervezeti vezető élvez kiemelt jogvédelmet.

Bálint Adrienn, a  Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) munkaügyi és szociális területért felelős igazgatója az MTI-nek elmondta: fontos, hogy az új Munka törvénykönyvében a munkaidő-szervezés kérdéseiben kapjon legnagyobb teret a felek megállapodása, vagyis a jogszabály - az európai munkaidő-irányelvvel összhangban - csak keretfeltételeket szabjon. Bálint Adrienn is hangsúlyozta: fontos, hogy konszenzussal állapodjanak meg a módosításokról, és hogy a tárgyalásokat a háromoldalúan, a szakszervezetekkel együtt folytassák tovább.

A konzultációt követően a Nemzetgazdasági Minisztérium megvizsgálja, hogy a munkaadók mely javaslatai építhetők be a tervezetbe. A törvénykönyv tervezetéhez a konzultáció első szakaszában 150 érdemi javaslat érkezett, amelyeket az NGM feldolgoz, de a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel külön is egyeztettek.

A konzultációsorozat után kezdődik meg a közigazgatási egyeztetés, míg a tervezetről várhatóan ősszel születik kormánydöntés, a törvényjavaslat pedig ezután kerül az Országgyűlés elé - közölte az NGM.

Kapcsolódó cikkek: Az Alkotmánybírósággal vizsgáltatnák a bizalomvesztést | Ma még virtuális a Mol-paketten elért veszteség | Politikai vitát akarnak a munkásjogokról a szakszervezetek | Munka törvénykönyve: 150 érdemi észrevétel érkezett | Munka törvénykönyve: kirúgási ok lehet a magánélet