Kedd délutánig ugyanakkor
egyetlen minisztérium sem küldött olyan választ a Tállai András nemzetgazdasági államtitkár által vezetett, a Buda-Cash-botrány után felállt kormányzati munkabizottságnak, hogy „érintett” lenne brókerügyben
– tájékoztatták a Népszabadságot MNB-közeli források. E szerint egyik tárcának sem volt semmilyen kihelyezése brókercégeknél.
A munkabizottság a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Belügyminisztérium és a Magyar Államkincstár delegáltjaival alakult meg február 27-én, és az a legfontosabb feladata, hogy felmérje, a brókercégek bedőlése okozott-e, és milyen nagyságrendben vagyon- és pénzvesztést állami szervezeteknél. A munkabizottság tegnap is tanácskozott, és az egyik delegált tájékoztatása szerint minden minisztériumtól kapott visszajelzést.
Lapunkat úgy tájékoztatták,
voltak olyan minisztériumok, amelyek azonnal válaszoltak, és voltak olyanok, amelyek csak március 9., a Quaestor csődbejelentése után.
Forrásunk úgy emlékszik, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium részéről sem válaszolt igennel a Tállai vezette munkabizottságnak, ám ezt lehet azzal magyarázni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök utasítása nyomán Szijjártó Péter március elején már elrendelte a 3,8 milliárd értékű állampapír-kivonást a Quaestortól, és utána küldték el a levelet.
Az viszont biztos: a kormánykommunikáció zűrzavaros. Most már szinte minden, az üggyel kapcsolatos dátum „mozog”. A miniszterelnök nem emlékszik pontosan, melyik is volt az a kormányülés, amelyen a Buda-Cash-botrány után kiadta az utasítást a közpénzek és az állampapírok kivonására – nyilatkozta Giró-Szász András. A dátumok azonban hangsúlyozottan fontosak, mert jelzik, hogy rendelkezett-e a kormány bennfentes kereskedelem megvalósításához szükséges információval a Quaestor közelgő összeomlásáról. Lázár János és Giró-Szász múlt csütörtökön egy majdnem kétórás sajtótájékoztatón azt állította, hogy a Buda-Cash-botrány utáni kormányülésen hangzott el a miniszterelnöki utasítás a források kivonásáról, maga Orbán viszont azt mondta a szokásos pénteki rádióinterjújában, hogy miután kiderült, hogy a Honvéd Egészségpénztár és 60 önkormányzat pénze is beszorult a Buda-Cash összeomlásakor, megszólalt az „életösztön”, ezért menekítették a közpénzt. A miniszterelnök szerint ez a február 25-i kormányülésen történt.
A Kossuth Rádiónak adott interjúban Orbán így emlékezett a történtekre: „Azért kellett elkezdenünk a közpénzekkel foglalkozni, mert kiderült, hogy a Honvéd Egészségpénztár pénzei, illetve hatvan-egynéhány önkormányzat pénzei beszorultak”. Azonban az, hogy a Honvéd Egészségpénztár 1,8 milliárdjával is baj van, február 26-án lett evidens. Ráadásul ezt az információt Orbán a Varga Mihály vezette Nemzetgazdasági Minisztérium – ezek szerint egyetlen éjszaka alatt elkészült – jelentésében sem olvashatta még.
|
Orbán és Szijjártó egy 2011-es felvételen. A kommunikáció zűrzavaros
Bócsi Krisztián / Népszabadság |
Mindenesetre kedden a parlament 157 kormánypárti, szocialista és jobbikos képviselő támogatásával, 12 ellenszavazattal elfogadta a brókertörvényt. Nemmel szavazott az LMP négy képviselője, valamint nyolc független, vagyis DK-s, együttes, PM-es képviselő. Senki nem tartózkodott, viszont összesen 22 képviselő, köztük 17 kormánypárti hiányzott vagy nem szavazott.
Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető
a „brókerek barátainak” nevezte
azokat a képviselőket, akik nem szavazták meg a javaslatot, mivel a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a zárolásokkal létrejöjjön egy olyan vagyonalap, amelyből még a büntetőeljárás lezárulta előtt gondoskodni lehet a brókerbotrány károsultjainak kártérítéséről.
Az ellenzék szerint viszont a javaslat blöff volt, és csak arra jó, hogy elfedje a valódi felelősséget.
