galéria megtekintése

Százmilliókkal ragadhatott bent az FM a brókerbotrányban

Az írás a Népszabadság
2015. 04. 01. számában
jelent meg.


Csuhaj Ildikó
Népszabadság

A külügyi tárcán kívül még egy minisztériumnak lehetett olyan vállalata, amely brókercéghez helyezett ki pénzt – legalábbis így tudja egy kormányzati forrásunk. Ám az ennek vizsgálatára felállított munkacsoportot nem tájékoztatták ilyesmiről.

„Van a brókerügyben még minisztérium, amelyik érintett lehet, de az nem a Quaestornál, hanem egy másik brókercégnél” – ezt egy magas rangú, a miniszterelnökhöz is közel álló politikus mondta kedden munkatársunknak. Azt nem árulta el, melyik tárca lehet érintett. A Népszabadságnak kormányzati források biztosra mondták, hogy nem a Miniszterelnökségről, a Nemzetgazdasági Minisztériumról vagy az Emmiről van szó.

Nem csak kisbefektetők futnak a pénzük után
Nem csak kisbefektetők futnak a pénzük után
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Egyetlen kormányközeli forrás tudja úgy, hogy a Fazekas Sándor által vezetett földművelésügyi tárca egyik cége lehet „érintett”, és nem a Quaestornál, hanem egy másik brókercégnél szorult be több százmillió forintja. Informátorunk utalt arra, hogy a már megbukott Buda-Cash Brókerház Zrt. vagy a Hungária Értékpapír Zrt. a szóban forgó cég. Az információt más kormányzati forrás nem erősítette meg.

 

Kedd délutánig ugyanakkor

egyetlen minisztérium sem küldött olyan választ a Tállai András nemzetgazdasági államtitkár által vezetett, a Buda-Cash-botrány után felállt kormányzati munkabizottságnak, hogy „érintett” lenne brókerügyben

– tájékoztatták a Népszabadságot MNB-közeli források. E szerint egyik tárcának sem volt semmilyen kihelyezése brókercégeknél.

A munkabizottság a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Belügyminisztérium és a Magyar Államkincstár delegáltjaival alakult meg február 27-én, és az a legfontosabb feladata, hogy felmérje, a brókercégek bedőlése okozott-e, és milyen nagyságrendben vagyon- és pénzvesztést állami szervezeteknél. A munkabizottság tegnap is tanácskozott, és az egyik delegált tájékoztatása szerint minden minisztériumtól kapott visszajelzést.

Lapunkat úgy tájékoztatták,

voltak olyan minisztériumok, amelyek azonnal válaszoltak, és voltak olyanok, amelyek csak március 9., a Quaestor csődbejelentése után.

Forrásunk úgy emlékszik, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium részéről sem válaszolt igennel a Tállai vezette munkabizottságnak, ám ezt lehet azzal magyarázni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök utasítása nyomán Szijjártó Péter március elején már elrendelte a 3,8 milliárd értékű állampapír-kivonást a Quaestortól, és utána küldték el a levelet.

Az viszont biztos: a kormánykommunikáció zűrzavaros. Most már szinte minden, az üggyel kapcsolatos dátum „mozog”. A miniszterelnök nem emlékszik pontosan, melyik is volt az a kormányülés, amelyen a Buda-Cash-botrány után kiadta az utasítást a közpénzek és az állampapírok kivonására – nyilatkozta Giró-Szász András. A dátumok azonban hangsúlyozottan fontosak, mert jelzik, hogy rendelkezett-e a kormány bennfentes kereskedelem megvalósításához szükséges információval a Quaestor közelgő összeomlásáról. Lázár János és Giró-Szász múlt csütörtökön egy majdnem kétórás sajtótájékoztatón azt állította, hogy a Buda-Cash-botrány utáni kormányülésen hangzott el a miniszterelnöki utasítás a források kivonásáról, maga Orbán viszont azt mondta a szokásos pénteki rádióinterjújában, hogy miután kiderült, hogy a Honvéd Egészségpénztár és 60 önkormányzat pénze is beszorult a Buda-Cash összeomlásakor, megszólalt az „életösztön”, ezért menekítették a közpénzt. A miniszterelnök szerint ez a február 25-i kormányülésen történt.

A Kossuth Rádiónak adott interjúban Orbán így emlékezett a történtekre: „Azért kellett elkezdenünk a közpénzekkel foglalkozni, mert kiderült, hogy a Honvéd Egészségpénztár pénzei, illetve hatvan-egynéhány önkormányzat pénzei beszorultak”. Azonban az, hogy a Honvéd Egészségpénztár 1,8 milliárdjával is baj van, február 26-án lett evidens. Ráadásul ezt az információt Orbán a Varga Mihály vezette Nemzetgazdasági Minisztérium – ezek szerint egyetlen éjszaka alatt elkészült – jelentésében sem olvashatta még.

Orbán és Szijjártó egy 2011-es felvételen. A kommunikáció zűrzavaros
Orbán és Szijjártó egy 2011-es felvételen. A kommunikáció zűrzavaros
Bócsi Krisztián / Népszabadság

Mindenesetre kedden a parlament 157 kormánypárti, szocialista és jobbikos képviselő támogatásával, 12 ellenszavazattal elfogadta a brókertörvényt. Nemmel szavazott az LMP négy képviselője, valamint nyolc független, vagyis DK-s, együttes, PM-es képviselő. Senki nem tartózkodott, viszont összesen 22 képviselő, köztük 17 kormánypárti hiányzott vagy nem szavazott.

Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető

a „brókerek barátainak” nevezte

azokat a képviselőket, akik nem szavazták meg a javaslatot, mivel a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a zárolásokkal létrejöjjön egy olyan vagyonalap, amelyből még a büntetőeljárás lezárulta előtt gondoskodni lehet a brókerbotrány károsultjainak kártérítéséről.

Az ellenzék szerint viszont a javaslat blöff volt, és csak arra jó, hogy elfedje a valódi felelősséget.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.