Százmilliárdot kérnek a kórházi vezetők

egészségügy kórházak

Harmincszázalékos támogatásnövelés mellett látja csak menedzselhetőnek az egészségügy, s benne a kórházak pénzügyi válságát az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE).

A szervezet a hét végén tartotta éves közgyűlését Sümegen, a rendezvény után Molnár Attila elnök lapunknak azt mondta: az új számviteli törvény szabályai mellett csak úgy maradhatnak talpon az intézmények, ha az átlagos esetért járó, mostani 150 ezer forintot a kormányzat fölemeli 195 ezer forintra. Minden egyéb „kórházmentő pénzügyi segély” szinte felesleges, mert az eladósodást nem állítja meg. Az elnök hozzátette: az általuk javasolt kórházi alapdíjakhoz hasonló nagyságrendű emelésre van szükség a járóbeteg-, a rehabilitációs és a krónikus ellátásban is.

Molnár Attila szerint mindehhez 100 milliárd forinttal kellene megemelnie a kormánynak a kórházakra jutó éves keretet. Hozzátette: a javasolt díjemelésre azért is szükség lenne, hogy az elmúlt két évben végrehajtott béremelés rendszerszerűen és biztosan beépüljön az intézmények finanszírozásába. Az elnök megjegyezte: a közgyűlésen ismét szóba került, hogy méltatlanul és diszkriminatív módon maradt ki 27 ezer gazdasági és műszaki szakember az ágazati béremelésből. Ezért az EGVE ismételten azt kéri az egészségügyi kormányzattól, hogy 2014-ben kárpótolja az érintetteket, történjen meg náluk is az indokolt és szükséges béremelés.Mindenki, aki valaha dolgozott kórházban vezetőként, az pontosan tudja: orvosi műszerész, könyvelő, konyhai, mosodai alkalmazottak vagy fűtők, kazánkezelők nélkül a kórházak becsukhatnak – mondta.

A Népszabadság úgy tudja, az EGVE az ágazat finanszírozásáról szóló közgyűlési állásfoglalását elküldte az egészségügyért felelős államtitkárságnak. Választ még nem kaptak.

Az új számviteli szabályok szerint az intézmények nem költhetnek többet, mint amennyi a bevételük az adott hónapban. Amely intézmény ezt túllépi, annak a Magyar Államkincstár leállítja a kötelezettségvállalási lehetőségeit, magyarul nem rendelhet semmit. Mint arról korábban beszámoltunk: az új számviteli szabályok mellett legfeljebb négyszázaléknyi adósságállomány menedzselhető. Az az intézmény, amelynek nagyobb az adóssága, előbb-utóbb képtelen ellátni a napi feladatait.

A legeladósodottabb intézmények eddig csak azért úszhatták meg rendeléseik leállítását, mert a Magyar Államkincstár csak a választás után, május elsejétől alkalmazza a számlakiállítás letiltását. A még kezelhető, négyszázalékos adósság limitjén már januárban túl volt a fővárosi Károlyi és a Péterfy Sándor utcai, az ajkai, a hódmezővásárhelyi, a komlói, az esztergomi, a szentesi, a Zala, illetve a Fejér megyei kórház, az Országos Kardiológiai Intézet és a Honvédkórház. Az említett intézmények többsége az elmúlt egy hónapban – néhány kivételtől eltekintve – százmilliós összegekkel növelte tartozásait. A szekszárdi megyei kórház éves büdzséje 8,4 milliárd, adóssága pedig 1,3 milliárd forint. Ez utóbbi is már a kezelhetetlen tartozás kategóriájába tartozik. Mint azt a múlt héten is írtuk: egyes intézményekben a szerződéses (számlás) orvosok is több hetet, hónapot várnak a bérükre, a betegek pedig nem kapnak előjegyzést a vizsgálatokra.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.