galéria megtekintése

A polgármester besokallt a közmunkától

Az írás a Népszabadság
2015. 01. 17. számában
jelent meg.

29 komment


Ungár Tamás, Gyöngyfa
Népszabadság

Hatalmas összegeket költ a kormány a közmunkaprogramra úgy, hogy annak semmi értelme – legalábbis Németh István szerint. A baranyai Gyöngyfa polgármestere lemondott, mert reménytelennek látta a helyzetet. Nem tudott értelmes munkát adni a közfoglalkoztatottaknak, akik pedig megelégszenek azzal, amit kapnak.

Németh István, a Baranya megyei Gyöngyfa független polgármestere január 2-án lemondott hivataláról. A 64 éves férfi tudósítónknak így magyarázta döntését: – Úgy éreztem, csalok, sikkasztok, okiratot hamisítok, és elkövetem a hivatali visszaélés bűntettét. Azzal követem el mindezt, hogy igazolom, a falu közmunkásai dolgoznak, holott ez nem igaz, csak herdáljuk az ország pénzét.

Németh István korábbi polgármester (jobbra) és helyiek
Németh (jobbra) és helyiek
Laufer László / Népszabadság

A közmunkások rendszeresen nem jönnek dolgozni, elhagyják a munkahelyüket, s ha itt vannak, akkor sincs haszna a tevékenységüknek. Igaz, nincs is mit csináljanak, hisz más munkát nem tudunk nekik adni, mint az árok takarítást. Van itt egy 300 méter hosszú árok, azt pucolják 36-an fél éve, de nincs látszata.

 

Németh mindig tudta, hogy ez így van, ám amikor októberben felkérték, induljon el a polgármesterségért, azt gondolta, a 140 lelkes Gyöngyfán – ahol az aktív korúak 70-80 százaléka állástalan – talál a munkanélkülieknek értelmesebb lehetőséget, mint a közfoglalkoztatás. Azt tervezte, hogy három családot rávesz, legyenek agrárvállalkozók, termeljenek a házuk körüli kertben. Kertészkedjenek, tartsanak állatokat. Az önkormányzat adót vetett volna ki a külterületi földekre, s az ebből befolyt 15 millió forintból támogatták volna a kezdő vállalkozókat, a közmunkások pedig besegítettek volna nekik.

Ha a kezdeményezés bejön, akkor egy-két éven belül még hárman lehetőséget kapnak a vállalkozásra. A terv sokaknak tetszett, ezért is támogatták Némethet az őszi voksoláson. Aztán a választás után Németh megkérdezte az állástalanokat, ki akar vállalkozni, és kiderült, hogy senki. Németh 30 évig gazdálkodó volt, már nyugdíjas, de mellette őstermelő, és öt tehénnel sajtot gyárt. Nem érti, hogy az ő példája másokat miért nem vonz.

Illetve kezdi érteni: – Ezek az emberek elégedettek a közmunkával, s azzal, hogy így jár az egészségügyi ellátás és gyarapodik a nyugdíjalapjuk. Kevésnek tartják ugyan a havi 50 ezret, ezért dolgozni sem akarnak érte, na meg látják, hogy egy ekkora faluban nincs is nagyon munka a közterületen. Nekem kellene állandóan felügyelni őket, hogy rendesen végzik-e a dolgukat, de én nem ezért lettem polgármester. Lemondásom előtt megkérdeztem a körzetközpont, Szentlőrinc rendőrkapitányát arról, hogy amikor én igazolom, hogy a nem dolgozó közmunkások dolgoznak, elkövetek-e bűncselekményt. Ő azt felelte, igen, és hogyha ezt hivatalosan bevallom, meg kell gyanúsítson. Jó, feleltem, akkor nem vallom be. Sokan azt mondták, ne törődjek az egésszel, hisz ezen az alapon valamennyi polgármester bűnös. Lehet, de én nem csinálom tovább.

Tudni kell még, hogy Gyöngyfán az előző faluvezetés nem indított a közmunkásoknak kertészetet. Ezen Németh sem akart változtatni, mivel lesújtó véleménnyel van az említett kertészetekről: – A rájuk fordított pénz tizedét sem hozzák vissza. Arra jók, hogy tisztességtelen konkurenciát teremtsenek a kistermelőknek. Nem is értem, hogy az unió miért engedi ezt meg?

Németh az elköszönéskor arra kért, hogy nézzek körbe, látok-e náluk vagy a közeli falvakban ténylegesen dolgozó közmunkást. Gyöngyfán szerda délelőtt tizenegykor körbenéztem, de nem találtam. Az utcán megszólítottam egy hazafelé tartó asszonyt, Erikát. Nem titkolta, hogy ő is közmunkás. Ma is árkot kellett volna tisztítani a brigádnak, de nem jött el senki. Erika elismerte, hogy semmi értelme ennek a munkának.

Azt hitte, talál a munkanélkülieknek értelmesebb lehetőséget
Azt hitte, talál a munkanélkülieknek értelmesebb lehetőséget
Laufer László / Népszabadság

Korábban a négygyermekes asszonynak volt értelmes munkája, a pécsi Elcoteqnél dolgozott, több falubelijével együtt. Három éve a finn elektronikai gyár bezárt, s azóta nem talál állást. Gurultam tovább, és egy faluban sem találtam dolgozó közmunkást. A szomszédos Sumony községnek van kertészete, de ott se folyt munka, a közfoglalkoztatottak a fóliasátor előtt sütkéreztek. Megosztottam a látottakat Némethtel.

– Ez tragédia – morogta. – Százmilliárdok mennek el a semmire. Ezt a pénzt értelmes, munkahelyteremtő programokra kellene költeni. De olyan nincs a kormánynak. A közmunka egy választási húzás, nem visz sehová. Az állástalanok hálásak a kevés, de biztos bért jelentő közmunkáért, és ezért támogatják a kormányt. A jövő senkit se érdekel.

Készen állnak a nyomásgyakorlásra

Csupán két és fél százalékkal nő az idén a közfoglalkoztatottak fizetése, ezzel a minimálbér emelésének mértékét sem éri el. Így ők teljes munkaidőben 17 ezerrel kevesebbért dolgoznak, mint mások. A szakszervezet tízezer forinttal több pénzt követel, és kész élni a nyomásgyakorlás eszközeivel is. Ennek jegyében februártól akciósorozatot hirdet a Közmunkások Szakszervezete annak érdekében, hogy elérje: a közfoglalkoztatottak kapják meg legalább a 2010-es minimálbért, és vonatkozzanak rájuk is a munka törvénykönyvének szabályai – mondta el kérdésünkre Kordás László, az érdekképviselet főtitkára. Arról, hogy pontosan mire készülnek, egyelőre nem kívánt beszélni, mert előbb tudniuk kell, hogy tagjaik az érdekérvényesítés milyen módszerét támogatnák.

Az viszont biztos, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatott közmunkások az idén 79 ezer forint bruttó bért kapnak, ami nem egészen nettó 52 ezer havonta. Ez 1200 forinttal haladja meg a tavalyi járandóságukat, tehát a 2015-re elfogadott 3,4 százalékos minimálbér-emelkedés mértékét sem éri el – hangsúlyozta Kordás. Ezt azért is aggasztónak tartja, mert a 105 ezer forintos minimálbér nem egészen 69 ezer nettója is jóval kisebb összeg a 87 500 forintos létminimumnál, egy közmunkás esetében pedig az elmaradás 36 ezer forint.

Az érdekképviselet követeli azt is, hogy vonatkozzék a közmunkásokra is a munka törvénykönyve. Kordás felháborítónak és szánalmas pitiánerségnek minősítette, hogy a közfoglalkoztatottól sajnálják még a gyermekek után járó évi két nap, illetve az életkorral emelkedő s legfeljebb tíz nap pótszabadságot is, mert nekik be kell érniük a húsz nap alapszabadsággal. Ráadásul rájuk az sem vonatkozik, hogy a szabadság egy részét akkor vehetik ki, amikor szeretnék; nekik minden esetben a munkáltató mondja meg, mikor nem kell dolgozniuk. (Lencsés Károly)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető