Mint megírtuk, az ügyben a Nyíregyházi Járási Ügyészség – egy magánszemély feljelentése nyomán – szeptember 22-én rendelt el nyomozást költségvetési csalás gyanúja miatt, amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) észak-alföldi regionális bűnügyi igazgatósága folytat le.
 |
A már folyó nyomozás ellenére az Együtt újabb feljelentést tett
Móricz-Sabján Simon |
Azóta más bűncselekmény gyanúja is felmerült: Szilágyi László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség sajtószóvivője korábban elmondta: a nyomozó hatóság megállapította, hogy személyes adattal visszaélés vétsége és más bűncselekmény gyanúja is fennáll, a NAV hatáskörébe nem tartozó cselekményeket elkülönítették és áttették a Nyíregyházi Rendőrkapitánysághoz.
Helyreigazítás
A NOL.hu-n 2016. január 2-án megjelent cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy „...a nyomozó hatóság megállapította, hogy személyes adattal visszaélés vétsége és más bűncselekmény gyanúja is fennáll...", valamint a szintén a NOL.hu-n 2016. január 11-én megjelent cikkben újra valótlanul állítottuk, hogy: „...a Nyíregyházi Rendőrkapitányság személyes adattal visszaélés vétsége ... miatt nyomoz...". Ezzel a szemben a tény az, hogy ezt a nyomozást a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság 2015. november 20. napján kelt határozatával megszüntette, mert megállapította, hogy nem történt bűncselekmény.
A hónapok óta tartó nyomozás ellenére Juhász Péter, az Együtt alelnöke és Lövei Csaba, a párt nyíregyházi önkormányzati képviselője az ügyben ismeretlen tettes ellen nemrég újabb feljelentést tett az ügyészségnél és az OLAF-nál, az európai csalásellenes hivatalnál. Juhászék azért éppen most álltak elő a feljelentéssel, mert decemberre gyűlt össze annyi bizonyítékuk, hogy érdemi információkat közölhessenek a hatóságokkal. Az ellenzéki politikusok gyanúja szerint a beruházás során – megfogalmazásuk szerint –
„kilopták" a fejlesztésből a közpénzt.
A lapunk birtokába került feljelentés szerint a művelet nem lehetett túl bonyolult. Példának okáért a feljelentők utánajártak, mennyiért lehet beszerezni egy köztéri padot. Szerintük a Sóstón fölszerelt padok darabonkénti ára piaci értéken 85 ezer forint, de azokra a beruházás során egyenként 311 ezer forintot számlázhattak ki. Ezzel a módszerrel
egyetlen padon mintegy 200 ezer forintot lehet keresni, tíz pad esetében 2 millió forintot – tisztán.
A feljelentő gyanúja szerint hasonló módszerrel járhattak el a szemétgyűjtők esetében (a piaci forgalomban 35 ezerért árult hulladékgyűjtőt 140 ezer forintért számolták el), sőt tízszeres árat számolhattak föl a csónakázótavon látható stégért, amely az ellenzék szerint 380 ezer forintos, az interneten megrendelhető tucatáru, a számlák alapján azonban 3,8 millió forintot érhetett.
De nem csak a túlárazás módszerét alkalmazhatták, legalábbis Juhászék azt állítják: a kivitelezői ajánlatban szereplő, magas minőségű terméket silány minőséggel helyettesítették, így az öntöttvas kandeláberként szereplő lámpák valójában olcsó műanyagok.
A harmadik módszer az volt, hogy itt-ott „lecsíptek" a beépített anyagokból, így az egy kilométer hosszú, hivatalosan egy méter széles futópálya a valóságban csak kilencven centiméter szélességű, márpedig egy kilométer esetén az a bizonyos tíz centiméter jelentős tényező.
A városvezetés szerint azonban a beruházás körül minden rendben van, s a föntebb ismertetett kifogások csak politikai machinációk a fideszesek lejáratására. A polgármester többször úgy nyilatkozott, hogy az ügyben zavarkeltés folyik, s az egyik érve az volt, hogy az ellenzék már akkor előállt a vádaskodással, amikor a projekt még nem is volt kész.
