Amit tudni lehet: egy 28 éves afgán, egy 29, egy 30 és egy 50 éves bolgár férfi került előzetes letartóztatásba. A nevüket sem hozták nyilvánosságra. Bicskei Ferenc annyit elmondott: augusztus 27-én délután fogták el őket Magyarországon, a déli határ közelében. A település nevét nem árulta el.
A hűtőkocsi útjáról annyit lehet tudni, hogy Kecskemétről indult, a déli határ közelében szálltak föl rá a migránsok, onnan ment az autó Ausztriába, ahol a halott menekültekkel együtt megtalálták. Arra a kérdésre, hogy a letartóztatottak között van-e a gépkocsit vezető személy, a főbíró nem válaszolt. Az viszont kiderült, hogy a gépkocsi román állampolgárságú tulajdonosa nincs a négy letartóztatott között. Bicskei Ferenc azt mondta: a tragédia idején nem a tulajdonos birtokában volt a jármű. Kiegészítette: nemcsak tulajdonosként lehet valakinek a birtokában a kocsi.
|
| Fotó: Zsámbóki Dóra / Népszabadság |
A nyomozás azért Kecskeméten indult, mert bizonyos hivatali aktusok itt történtek a gépkocsival. Erről nem mondott többet, ám más forrásból származó információnk szerint a kecskeméti okmányirodában is kihallgattak embereket. Ott írhatták a járművet a román tulajdonos nevére. Az pedig, hogy nemcsak tulajdonosként tarthat valaki birtokban egy járművet, azt jelentheti: valaki kölcsön vette a gépkocsit. Az embercsempészeknél ez szokás, mert ha nem azonos a tulajdonos azzal, aki lebukik, akkor hiába foglalják le a kocsit, azt ki kell adni a tulajdonosnak.
Arra a kérdésre, hogy ha az osztrák nyomozók kérik a négy gyanúsított kiadatását, kiadják-e őket, a Kecskeméti Törvényszék elnöke azt felelte: ezt a kormányok közötti megállapodás döntheti el, ha a kérdés egyáltalán felmerül.
Mind a négy gyanúsítottat 30 napra előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság. Az ügyészség elfogadta a döntést, ám mindannyian fellebbeztek, így a határozat nem jogerős. A Kecskeméti Törvényszék hoz jogerős döntést, három napon belül. Meghatalmazott védője egyik gyanúsítottnak sem volt, kirendelt védőik nem jelentek meg a tárgyaláson. Az ügyben a Nemzeti Nyomozóiroda folytatja a nyomozást.
Bicskei Ferenc kitért a kormány által bejelentett törvénymódosításokra is. Elmondta, hogy az illegális migráció által érintett megyékben eddig is nagyon nagy terhet jelentett a bíróságokra ez a jelenség. Nem csak a havi 25-30 embercsempészési ügy, amelyekben gyakran bíróság elé állítással, napokon belül döntöttek, és hoztak egyre súlyosabb ítéleteket. Jelentős terhet jelent az azokkal való munka, akiknek a személye nem tisztázható, megtagadják az erre irányuló eljárást, ezért idegenrendészeti őrizetbe kell helyezni őket vagy kitoloncolni az országból. Ilyen döntéseket csak a bíróság hozhat. Míg korábban havi egy-kétszáz ilyen ügy volt, az utóbbi hónapokban ezek száma elérte a 600-at. A nyári ítélkezési szünet idején még meg tudták oldani a problémát azzal, hogy behívták a szabadságukat töltő bírákat. Ám ez a helyzet most megszűnik.
|
| Fotó: Zsámbóki Dóra / Népszabadság |
Drasztikusan súlyosbítja a munkaterheket, ha a parlament elfogadja a kormány által már bejelentett törvénymódosításokat, és bűncselekmény lesz az illegális határátlépés, a kerítés megrongálása. Havi több száz, de akár több ezer új ügy keletkezhet ebből. Az Országos Bírói Hivatal már vizsgálja, hány új bírára, bírósági titkárra, és milyen mobil informatikai infrastruktúrára lesz szükség, hogy ezeket a feladatokat ellássák. Pontos számot nem tudott mondani, de úgy vélte, legalább 100 új bíró és ugyanennyi bírósági titkár tudja majd ellátni a megnövekedő feladatmennyiséget.
