galéria megtekintése

Száz éve nem látott ár fenyegeti Tatát

Lakóépületeket, közintézményeket és közműveket egyaránt veszélyeztet, hogy a vízföldtani modellezés szerint 2018-ra minden forrás az eredeti vízhozammal működik majd Tatán. Úgy, mint a bauxit és barnakőszén bányászata előtt.

Bencsik János, a térség fideszes országgyűlési képviselője a kormány elé vitte a tatai források ügyét, és pénzt csoportosítana át a költségvetésben a megoldás előkészületeihez. A Nemzetgazdasági Minisztérium képviselője elutasította, a gazdasági bizottság viszont támogatta a visszatérő tatai források okozta földtani veszélyforrások kezelésére irányuló költségvetési módosító indítványt. Bencsik lapunkat arról tájékoztatta: egyelőre nincs tudomása arról, hogy a kormány végül támogatja-e a benyújtott indítványt, de az biztos – fogalmazott –, hogy Tata városa képtelen segítség nélkül megoldani a visszatérő források következtében fellépő gondokat.

Tatán az 1900-as évek közepéig ötvennél több karsztforrás működött. A bányászat az egységes fő karsztvíztározó vizeinek mesterséges megcsapolásával járt. Ennek hatására a régi medrek és a vizenyős területek kiszáradtak. Az ötvenes években aztán ezekre a területekre lakóházakat és közintézményeket emeltek. 1988-tól azonban a bányabezárások következtében a karsztvíz szintje emelkedni kezdett.

 

Eddig több mint húsz helyen már feltört a forrás, amely nemcsak a régi útját találta meg, hanem új medreket alakított ki magának. Épületeket, utakat, magánkerteket öntött el. A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet modellezése szerint 2018-ra már minden forrás az eredeti vízhozamát adja.

A karsztvíz kellő felkészültség hiányában, annak biztonságos elvezetése nélkül komoly gondokat okozhat a kisváros lakóinak. Tervszerű hasznosítása azonban kifejezett előnyökkel jár.

A tatai önkormányzat ezért kötött együttműködési megállapodást a Magyar Földtani és Geodéziai Intézettel egy intézkedési terv kidolgozására. A vészhelyzet feltárása, modellezése, a többletvíz elvezetése és hasznosítása mindenképpen milliárdos nagyságrendű összegbe kerül. Az önkormányzatnak erre nincs pénze, ezért fordult Bencsik János a kormányhoz.

Fotó: Dunagerecse / Wikipedia

Az idén februárban az önkormányzat által elfogadott intézkedési terv jelenlegi helyzetértékelése kimondja: a karsztvíz a város területén jelenleg körülbelül 136 méteres szinten áll, 2018 környékére viszont már elérheti a 140 métert is. Amennyiben rendkívül sok csapadék esik a térségben, akkor ez a folyamat felgyorsulhat.

A tanulmány a lehetséges veszélyek között említi az épületek instabilitását, a penészesedést, a pincék használhatatlanságát, az utak beszakadását és alámosódását,

süllyedését, megcsúszását, a szennyvíz szétáramlását, s azt is, hogy a régen emésztőként használt kutakból felszínre hozza a szennyeződést. Gondot okozhat a karsztvíz és a talajvíz keveredése is.

Ezek a lehetséges veszélyek már most feladatokat adnak a városnak a sérülékeny területen, majd a megnövekedett vízmennyiség ökológiai, illetve ivóvíz célú, valamint energetikai és gazdasági hasznosítását feltételezik.

A gondok egyébként más térségben is jelentkeznek majd. Ilyen terület Veszprém megye, ahol a bauxitbányászat megszűnésével hasonló folyamatokra lehet számítani.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.