Lakóépületeket, közintézményeket és közműveket egyaránt veszélyeztet, hogy a vízföldtani modellezés szerint 2018-ra minden forrás az eredeti vízhozammal működik majd Tatán. Úgy, mint a bauxit és barnakőszén bányászata előtt.
Bencsik János, a térség fideszes országgyűlési képviselője a kormány elé vitte a tatai források ügyét, és pénzt csoportosítana át a költségvetésben a megoldás előkészületeihez. A Nemzetgazdasági Minisztérium képviselője elutasította, a gazdasági bizottság viszont támogatta a visszatérő tatai források okozta földtani veszélyforrások kezelésére irányuló költségvetési módosító indítványt. Bencsik lapunkat arról tájékoztatta: egyelőre nincs tudomása arról, hogy a kormány végül támogatja-e a benyújtott indítványt, de az biztos – fogalmazott –, hogy Tata városa képtelen segítség nélkül megoldani a visszatérő források következtében fellépő gondokat.
Tatán az 1900-as évek közepéig ötvennél több karsztforrás működött. A bányászat az egységes fő karsztvíztározó vizeinek mesterséges megcsapolásával járt. Ennek hatására a régi medrek és a vizenyős területek kiszáradtak. Az ötvenes években aztán ezekre a területekre lakóházakat és közintézményeket emeltek. 1988-tól azonban a bányabezárások következtében a karsztvíz szintje emelkedni kezdett.
