|
Speciális fedélzet: minden megtalálható, amire egy betegnek vagy sérültnek szüksége lehet
Fotó: trustair.hu |
Pontos adat nincs arról, hogy összesen hányszor szorulnak sürgős mentésre külföldön a magyar állampolgárok. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az elmúlt három évben 50-80 esetben élt a hazaszállíttatás lehetőségével. Költségeik ezalatt megduplázódtak: míg 2012-ben 23,4 milliót költöttek a célra, addig tavaly már 55,9 millióba került mindez a járulékfizetőknek. Az utasbiztosításokkal foglalkozó cégek üzleti titokként kezelik, hogy évente hányszor kérnek beteg-hazaszállító szolgáltatást ügyfeleiknek.
A lapunk által megkeresett fél tucat üzleti biztosító közül kérdéseinkre csak az Európai Utazási Biztosító (EUB) válaszolt. Lengyel Márk vezérigazgató szerint az üzleti portfóliójukban évente átlagosan 130-150 alkalommal kerül sor hazaszállításra, ennek alig több mint negyedében érkezik a beteg légi úton Magyarországra. Erre jellemzően akkor kerül sor, ha a hely jellege miatt csak a repülős szállítás lehetséges (például a Kanári-szigetek), vagy a sérülés jellege miatt válik indokolttá.
Túri Péternek egyelőre nem fáj a feje amiatt, hogy kezdetben nemigen számíthat jelentős profitra az új cég. Mint mondta: hosszú távra terveznek, néhány évig akár veszteségesek is maradhatnak. A társaságnak az ügyvezetője és a kisebbségi tulajdonosa is Túri, akit éppen négy éve menesztett az Országos Mentőszolgálat a Magyar Légimentők Nonprofit Kft. éléről. Azóta több országban is dolgozott szakértőként légi mentéssel foglalkozó cégeknél.
Mint lapunknak elmondta: új vállalkozásához a Jeremie kockázatitőke-alap egyik kezelője, a Garangold Investment hozott friss tőkét. A hétéves futamidőre kapott támogatás több százezer euró. (A tőkealap 70 százalékban uniós és 30 százalékban magánbefektetői pénzt oszt, de legfeljebb 750 millió forintot fektethet be.)
Túri szerint a vállalkozása sikerre van ítélve: a zömmel vállalkozó orvosokkal gépeik bárhol, bármelyik reptéren képesek landolni, ahol aztán átválthatnak majd mentőautóra. A repülőgépekkel akár húszórás utakat is meg tudnak tenni a betegekkel.
Túri szerint nem mindegy, hogy valakire naponta a külföldi kórházban való intenzív ápolásáért milliós összegeket fizet a biztosító, vagy pár napnyi ápolás áráért megrendeli tőlük a hazaszállítást. (Az OEP-től megtudtuk: tavaly 4 beteget hoztak haza repülővel. A szállítás módjáról mindig az orvos dönt a beteg állapota alapján.) Túri Péter hozzátette: akiknek van utasbiztosításuk, azoknak könnyen elérhető a szolgáltatás. A cég honlapján egyébként arról is lehet olvasni, hogyan szervezhető meg egyszerűen külföldön is az orvosi, illetve a hazaszállítással kapcsolatos ellátás.
Az ügyvezető optimizmusa azért is érthető lehet, mert a hazai egészségbiztosító már több alkalommal is igénybe vette a szolgáltatásaikat. Mint azt lapunk a hivatal sajtóosztályától megtudta: a TrustAir a feladatokra – a szakmai indikációkon túl – azért kapott felkérést, mert merev szárnyú mentőrepülőgépek hiányában más hazai egészségügyi szolgáltató a feladatot nem tudta volna ellátni.
