Szakszervezetek: kétséges az új egység
Először 2013. május 1-jén jelentették be, hogy a három érdekszövetség hónapokon belül egyetlen nagy szervezetben egyesül. Az MaSZSZ alakuló kongresszusát fél évvel később megtartották, de az összeolvadásról szó sem lehetett, mert a SZEF szerint túl gyors volt a tempó, s további előkészítő munkát tartottak szükségesnek.
Ezért még egy évet adtak arra, hogy a csatlakozók kimondják megszűnésüket. Az eredeti elképzelések szerint az alapítóknak tavaly késő őszig kellett volna dönteniük saját felszámolásukról és a beolvadásról, ám ilyen határozatot csak az MSZOSZ hozott.
A SZEF viszont a tavaly novemberi második kongresszus előtt pár héttel megint befékezett, mondván, nem tudni, milyen programot hirdet az MaSZSZ. Ugyanakkor garanciákat kértek arra vonatkozóan, hogy a nagy szerveződésen belül miként érvényesíthetik a közszférában foglalkoztatottak érdekeiket.
A közszolgálatban dolgozók úgy látják, hogy a versenyszférában érdekelt szakszervezetek nem szolidárisak velük, nem támogatták béremelési követeléseiket. Amit igazolva is látnak abban, hogy többek között az MSZOSZ is megállapodott a kormánnyal a minimálbér emelésének idei mértékéről, miközben az a közszolgákat nem érinti, hiszen ők egyetlen fillért sem kapnak.
Nem kis részben emiatt a SZEF úgy döntött, hogy nem szűnik meg, de az MaSZSZ-nek továbbra is a tagja marad. A másik kettőnek ez így nem tetszik, de a még folyó kongresszuson ennek ellenére sem merült fel, hogy a hezitáló harmadikat kizárják. Az viszont már szinte bizonyos, hogy a SZEF-es jelöltek az új konföderációban semmilyen tisztséghez nem juthatnak.
A jelöltállítás, illetve a választás egyébként még hátra van, mert lejár Pataky Péter MaSZSZ-elnök, illetve Székely Tamás és Varga László alelnökök megbízatása.
