Az elnökség ezért délután levélben szólította fel Kónyát, hogy a Szolidaritás egyesületen belül meghozott szervezeti döntésekkel néhány héten belül tisztázza viszonyát a párthoz. Addig, amíg ez nem történik meg, felfüggesztik az együttműködést. „A közös munkába nem fér bele az, hogy a szervezet vezetője önálló párt alapításáról beszél nyilvánosan, miközben a Szolidaritásból pártunkban dolgozók minderről másként vélekednek. Emellett természetesnek tekintjük, hogy folytatjuk az együttműködést mindazon párttagjainkkal, akik a Szolidaritásból jöttek, és akikkel az elmúlt hetekben is közösen dolgoztunk az önkormányzati választási felkészülés részeként a közös sikerért" – áll az elnökség közleményében.
E szerint Kónya válaszától függően és a nyitott kérdések tisztázása után döntenek arról, felkérik-e a Szolidaritás elnökét parlamenti mandátumának átadására. A közlemény ugyanakkor hangsúlyozza: az elhangzottak tisztázása után az Együtt nyitott a további együttműködésre a Szolidaritással.
Kónya nyilatkozatát a Szolidaritás sok tagja is megütközéssel fogadta. Az Együtt belső internetes fórumán tegnap este óta érkeznek értetlenkedő, elhatárolódó vélemények („Kónya Péter nem egyenlő a Szolidaritással", „neki kell választania, nem nekünk", „sokat ártott ezzel az interjúval"), ami erősíti azt a feltételezést, hogy Kónya magánakcióba kezdett. Igaz, korábban lapunknak is beszélt arról a lehetőségről, hogy a Szolidaritás párttá alakul, mert szervezete már most is ennek megfelelően épül fel. Amikor viszont a most egyesületként működő Szolidaritásban ez felvetődött, az elképzelés nem kapott többséget.
Úgy tudjuk, Szigetvári Viktor ügyvezető társelnök kérésére még este körbeküldték a Kónya-interjú leiratát az Együtt választókerületi vezetőinek, hogy az elnökségi ülésig véleményezzék. A reakciók pedig nem voltak hízelgők. Mint ahogy Szigetvári is határozott választ tartott szükségesnek.
A kritika elsősorban annak szólt, Kónya úgy lebegteti a pártalapítást, hogy közben deklarálja: az őszi önkormányzati választáson közösen indulna a Bajnai Gordon által létrehozott párttal. „Vagyis a Szolidaritás a mi kontónkra szerezne képviselői helyeket, majd – ha az őszi közgyűlés így dönt – egy másik pártban folytatnák" – értelmezte Kónya szavait az Együtt egyik vezetője.
Kónya egyébként az interjúban azt mondta, az Együtt a platformok megszüntetésével új irányt vett, ezért választania kellett a párt és a Szolidaritás között, és ő a beolvasztás helyett a mozgalom önállóságát választotta.
Az Együtt elnökségi döntése viszont azokat is válaszút elé állítja, akik az egyesületként működő Szolidaritás tagjai, és régóta várnak arra, hogy a több hónapos tagfelvételi moratórium lejártával felvegyék őket a pártba.
Kónya és az Együtt vezetése közötti feszültség nem újkeletű. Többek szerint Bajnaiék bizalma már akkor megingott benne, amikor a Szolidaritás elnöke az év elején többször egyeztetett Gyurcsány Ferenccel. Kónya állítja: nem arról volt szó, hogy a Szolidaritást átvinné a Demokratikus Koalícióba. Szigetvári Viktor egy forrásunk szerint főleg azért neheztel Kónyára, mert nem vett részt az EP-választási kampányban. „Arra számított, hogy elbukunk, de ezt elmérte. Mint ahogy azt is, hogy szakítás esetén mennyien tartanának vele" – mondta lapunknak az egyik pártvezető.
Kónya Péter ezzel szemben azzal érvel, hogy a párton belül elveszett a Szolidaritás önálló arculata, véleményük nem kellő súllyal jelent meg, ráadásul a korábbi ígéret ellenére nem kaptak kijutásra esélyes helyet az EP-listán. Az egyre erősödő nézeteltérés ellenére Kónyát megpróbálták a párton belül tartani, úgy tudjuk, a Bajnai Gordon által vezetett választmány, az országos politikai tanács alelnöki helyét ajánlották neki, ő azonban semmilyen pozícióért nem indult, sőt el sem ment a hétvégi tisztújításra. Az is tudható, hogy a párton belüli platformok megszűnése ellenére a három társelnök megválasztását úgy alakították, hogy Székely Sándor révén a Szolidaritás egyik vezetője is bekerüljön az Együtt legszűkebb vezetésébe.
