Rendkívül súlyos bírálatokat és azoknak megfelelő ajánlásokat fogalmazott meg Szabó Máté ombudsman a közfoglalkoztatással kapcsolatos vizsgálata során. Az alapvető jogok biztosának hivatalában mutatták be „A Munka Méltósága” projektet, amelyet 2012-ben indított az ombudsman. Szabó Máté szerdai, a projektet bemutató sajtótájékoztatóján mindenekelőtt azt mondta: sokan túlzott várakozásokat éreznek az ombudsmani megnyilvánulásokkal kapcsolatban.

Szakemberek szerint az értelmetlen közmunkavégzésnek pusztító ereje van

Szerinte sokan úgy értelmezik szavait, mint a trombitaszót, amely „lebontja Jerikó falait”. – A közfoglalkoztatás is egy nagy Jerikó, viszonylag új építmény, hatalmas bástyákkal körbevéve – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a hivatal vizsgálódása nem a közmunka egészére terjedt ki.

Az ombudsmanhoz az elmúlt egy évben ötven állampolgári megkeresés érkezett, zömük jól behatárolható településekről, ezért a hivatal a panaszok kivizsgálását ezen a négy helyszínen kezdte meg. A cél annak feltárása, vajon a közmunkában alkalmazott joggyakorlat megfelel-e az alkotmányos elveknek, tiszteletben tartják-e a közfoglalkoztatottak állampolgári jogait. Az ombudsmani hivatal a közfoglalkoztatás kérdését szorosan együtt kezeli a szociális ellátó rendszerből adódó alapjogi problémákkal. Muszáj ezt tennie, ugyanis a kettőt összefűzik a jogszabályok. (Ha egy tartósan munkanélküli, segélyre szoruló személy visszautasítja a számára felkínált közmunkát, illetve, ha nem tud igazolni harminc nap közfoglalkoztatásban eltöltött munkaviszonyt, minden szociális juttatástól elesik.)

Az ombudsman vizsgálódásának első fázisában a közfoglalkoztatottak bérkifizetésével, a közfoglalkoztatásból való kimaradással kapcsolatban és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzések elmaradásával összefüggésben fogalmazott meg súlyos kritikákat. Bár még nem zárult le a vizsgálat, Szabó Máté már most ajánlásokat tesz az érintett tárcák vezetőinek, illetve a közfoglalkoztatásban részt vevő önkormányzatoknak. Az ombudsman a feltárt visszásságok alapján felkéri Pintér Sándor belügyminisztert, „folytasson vizsgálatot az országos közfoglalkoztatási programokhoz kapcsoló, a 2012-es évben kötelezően megszervezendő képzések elmaradásának okaival kapcsolatban”. Kéri továbbá, hogy a tárcavezető „vizsgálja felül a heti közfoglalkoztatotti bérkifizetés szükségességét és módját, figyelemmel annak a gyakorlatban okozott jelentős problémáira”. A heti fizetést mind az önkormányzatok, mind a jogvédő szervezetek hónapok óta hangosan bírálják.

Az elérhető közmunkabér messze elszakad a hivatalos minimálbértől, nyolcórás foglakoztatás esetén 47 ezer forint havonta, amelyet heti bontásban kapnak meg azok a „szerencsések”, akiknek a teljes munkaidő jutott. Sokan azonban hatórás alkalmazásban állnak, ezzel a Policy Agenda elemző cég számításai szerint átlagosan 35 ezer forint havi bért visznek haza. Ez az összeg heti bontásban 8-9 ezer forintot jelent. Nem kell hosszan ragozni, mit jelent, ha egy család hetente ennyi pénzből gazdálkodik.

Ezzel kapcsolatban lapunk nyáron kereste meg a tárcát, tervezik-e a heti fizetés felülvizsgálatát. A válasz egyértelmű nem volt. A heti bérkifizetés ellen most az ombudsman is szót emel, de rajta kívül a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, illetve a Közmunkások Szakszervezete is. Szabó Máté szerint emellett „sérti a jogbiztonság követelményét és a tisztességes eljáráshoz való jogot a közfoglalkoztatott bérkifizetések ütemezésének bizonytalansága”. 

Az ombudsman jelentésében arra is kitért, hogy sok ember önhibáján kívül azért szorult ki a szociális ellátásból, mert nem tudott igazolni évente legalább 30 napos kereső tevékenységet. Például azért nem, mert a település annyira szegény, hogy még egy hónapra sem tud minden tartósan munka nélkül élő polgárának kötelező közmunkát biztosítani. 

Köllő János közgazdász az ombudsmani kritikákat hatékonysági dimenzióba tette. Vajon az adófizetők pénzéből fenntartott évi 132 milliárd forintos projekt hozza-e azokat a pozitív eredményeket, amelyekért érdemes azt finanszírozni? A hivatalos kommunikáció szerint a giga-közmunkaprojekt célja az, hogy tranzit foglalkoztatási formaként, értékteremtő munkán keresztül visszavezesse az addig munka nélkül élőket a munkaerőpiacra. Vagyis: a közmunka célja a piaci munkavállalás elősegítése lenne. Nos, mindez vagy álom, vagy nem ez a valós célja a kormánynak.

A közgazdász elmondta: nincs olyan fejlett ország, ahol ilyen gigantikus, több százezer ember bevonásával működő közmunkaprogramok lennének. Az, hogy nincs elterjedve ilyen program, annak oka is van. – Sokkal kisebb programok vannak, amelyek elsősorban nem a tömeges tartós munkanélküliséget, hanem a fiatalokat célozzák, sokkal színesebb munkakínálattal – mondta Köllő János.

Előadásából kiderült: olyan mértékben, mint Magyarországon, egyetlenegy fejlett állam sem alkalmaz közmunkásokat. Argentínában ugyan működött hasonló program, de annyira kevéssé bizonyult hatékonynak, hogy 2009-ben megszüntették. Ehhez képest nálunk a program bővítése várható.

Köllő hangsúlyozta: a kormányzati döntés egyik legnagyobb hibája, hogy ilyen nagy programok esetében nem végeztet hatástanulmányokat, pedig azokból kiderülne, milyen valós eredményeket képes egy óriási állami program elérni. A közmunkát szabályozó jogszabályok 2000 óta úgy módosultak hatszor-hétszer, hogy semmilyen hatástanulmány nem támasztotta alá a változtatásokat. Köllő egy 2012-es TÁRKI-adatsort ismertetett: e szerint azokon a településeken, ahol tömeges közfoglalkoztatás zajlott az elmúlt években, nem csökkent a tartós munkanélküliség, hanem kicsivel nőtt. A közgazdász szerint egy alapos kutatás mindössze 50-70 millió forintba kerülne, ez a közmunkára költött milliárdok 0,0003 százaléka. 

Hoffmann Imre, a BM helyettes államtitkára a kritikákra reagálva annyit mondott: még korai messzemenő következtetéseket levonni a rendszerről, hiszen az jelen formájában még csak egy éve működik. A tárca illetékese hangsúlyozta: a BM is törekszik a folyamatos monitorozásra. Hoffmann elismerte a korrekció szükségességét. Hogy milyen jogszabályváltozásról lehet szó, arról a helyettes államtitkár nem árult el részleteket. A Népszabadság azon kérdésére, vajon mérni fogják-e program makrogazdasági megtérülését, hiszen válság idején ekkora programot pazarlás fenntartani az adófizetők pénzéből, ha annak nincs kimutatható gazdasági haszna, azt válaszolta, a tudományos eredményeket, tapasztalatokat alkalmazni kell, de egy ilyen kutatás megrendelése nem a Belügyminisztérium hatásköre.