Szabad az állami földrablás
A nemzeti parkokra nincs szüksége a kormánynak, a földjüket viszont elveszi – ezt tartalmazza az állami földek kezeléséről szóló törvényjavaslat. A védett földek az országos földbérletmutyiban kulcsszerepet játszó Nemzeti Földalapkezelőhöz kerülnek, ez a szervezet intézheti a bérbeadást vagy az eladást.
Fazekas Sándor mezőgazdaságért felelős miniszter idén januárban írásba adta: „nincs olyan kormányzati szándék, amely mintegy 50 ezer hektár védett természeti területet csoportosítana át a nemzeti parkoktól a Nemzeti Földalaphoz” (NFA). Ehhez képest a parlament ezen a héten egy olyan kormányoldali törvénymódosító javaslatot tárgyal, amely a természetvédelmi intézmények teljes földvagyonának vagyonkezelői jogait az NFA-ra bízná.
Ezzel a nemzeti parkok léte is veszélybe kerül: pénzügyileg ellehetetlenülnek, és a természetmegőrzési szempontok elsőbbségét sem tudják biztosítani.
A környezet- és természetvédelmi intézményrendszer kivéreztetésében e mostani lépés már csak a végjáték. A korábban névleg független környezet- és természetvédelmi hatóságokat ugyanis januártól a kormányhivatalokba integrálták, vagyis politikai irányítás alá helyezték. Annak az intézkedésnek pedig, amely szerint az 1200 hektárnál nagyobb birtokok esetében az 1200 hektár fölötti részre nem jár az uniós földalapú támogatás, a nemzeti parkok az első számú kárvallottjai, innen származott ugyanis forrásaik 60 százaléka. Most viszont elveszítik a védett földek feletti rendelkezés jogát.
– A változtatás minden európai trenddel szembemegy. Az EU-ban nő a természetvédelmi kezelésben lévő területek aránya, nálunk viszont most drasztikusan csökkenni fog – nyilatkozta lapunknak Sallai R. Benedek, a parlament fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke.
Lassú szadizmus
Megszületett a kormányzati elhatározás a nemzeti parkok teljes kivéreztetésére, a földdel együtt a pénzt is elveszik intézményektől. A magyar természetvédelem elmúlt 40 évét lenullázó törvényjavaslatról a tavasszal szavaz a parlament. Az előzményekről februári cikkünkben írtunk.
Sallai példaként említi, hogy a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó 60 ezer hektárnyi védett földből csupán ezer hektár marad nemzeti parki kezelésben, az, amelyen uniós finanszírozású természetvédelmi fejlesztések zajlanak, a többi az NFA-hoz kerül. Vagyis ezer hektáron kell megőrizni a Przewalski-lovak (kipusztulóban lévő vadlófaj) állományát, az őshonos háziállatokat, növényfajtákat, magát a pusztát. Azt, hogy erre az NFA-hoz átkerülő földek nem lesznek alkalmasak, számos eset bizonyítja. Zámpusztán például az új bérlők terepjárókkal és munkagépekkel mentek rá a pannon szikes gyepre, tönkretéve az érintetlen gyepfelületet, és beszántották a Natura 2000-es gyepeket is. A képviselő azt mondja, valójában nem a nemzeti parki vagyonkezelést, hanem az NFA-t kellene megszüntetni.
|
Nemcsak a nemzeti parkok, hanem a megőrzendő jószágok alól is kihúzzák a talajt
Konyhás István |
Felháborodott levelet írtak Fazekas Sándornak természetvédő szervezetek is, amelyek radikális visszalépésnek tekintik a javaslatot. A levél szerint a jövőben a természetvédelmi célból kisajátított vagy megvásárolt földek is automatikusan az NFA-hoz kerülnek, vagyis ezeken a területeken a természetvédelmi kezelés eleve el sem kezdődik.
