A tevékenység intenzitását jellemzi, hogy a vasutasnak Kőbánya-Kispesten a teljes munkaidő hatvan százalékában fokozott szellemi és pszichés terheléssel kell számolnia.
|
A mozdonyvezetőket is fokozott pszichés terhelés éri
Kurucz Árpád / Archív |
A vizsgálatot azért rendelték meg, mert tavaly december végén megszűnt a korkedvezményes nyugdíj, tehát azok sem vonulhatnak előbb nyugállományba, akik a korábbi szabályozás szerint a szervezet fokozott igénybevételével járó munkakörökben dolgoznak. Így a vasutasokra is az általános szabályok vonatkoznak, miközben vannak olyan szakmák, amelyek idő előtt felőrlik az embereket – állítja Zlati Róbert, a VSZ alelnöke.
Maguk is azt szeretnék, hogy tagjaik a mindenkori nyugdíjkorhatár elérésig egészségüket megőrizve dolgozhassanak – hangsúlyozta az érdekvédő –, de ez nem mindig biztosítható. Szerinte az egészségre nézve önmagában már az kockázati tényező – és ez a vasúti dolgozók jelentős részére igaz –, ha valakinek egy 12 órás nappali műszak után 24 óra múlva 12 órás éjszakai szolgálatot kell vállalnia, amit 48 óra szabadidő követ, majd a ciklus kezdődik elölről. Ha meg túlórázni is kell – ami a létszámhiány miatt gyakori – a szabadidő tovább csökken.
Ráadásul a forgalmi szolgálattevőknek nem csak rutinfeladatokat kell elvégezniük – tette hozzá az alelnök –, mert folyamatos a döntési kényszer, s különösen akkor nehéz a munka, ha borul a menetrend, vagy meghibásodik a biztosítóberendezés, ami szinte mindennap előfordul.
A jelentés szerint a nappali műszakban a szolgálattevő pulzusa több alkalommal is meghaladta a percenkénti 130-at, míg a munkaidő jelentős részében a százat, s ez egyértelműen stresszhelyzetekre utal
– mondta Zlati Róbert.
A vasútnál más munkakörökben is az átlagosnál nagyobb az igénybevétel, és ezt a kalauzok esetében egy másik, folyamatban levő vizsgálattal kívánják igazolni. A céljuk az, hogy adatokkal támasszák alá: bizonyos szakmáknál a fokozott pszichés teher miatt kivételes elbánásra lenne szükség. A MÁV-nál a mozdonyvezetők is e körbe tartoznak, míg más dolgozóknál – így többek között a kocsirendezőknél és a pályamunkásoknál – a fizikai terhelés indokolná az általános szabályoktól való eltérést. Az alelnök szerint különben a munkáltatók dolga lenne, hogy mérjék az igénybevételt.
A VSZ a napokban – az újabb eredményeket be sem várva – levélben fordult a foglalkoztatásért felelős államtitkárhoz azt követelve, hogy a korkedvezményes nyugdíjra való jogosultságról szóló korábbi rendelkezések szerint járó kedvezményeket adják meg az érintett embereknek. Vagyis: aki a tavalyi év végén hatályon kívül helyezett jogszabályok alapján előbb vonulhatna vissza, élhessen ezzel a lehetőséggel. Szeretnék elérni ugyanakkor, hogy rögzítsék az egészségre ártalmas munkaköröket, s azokban – ha már nincs lehetőség a korai nyugdíjra – állapítsanak meg rövidebb munkaidőt.
Zlati Róbert hozzátette: a munkáltatókat kötelezni kellene arra, hogy amennyiben valaki egészségügyi okokból válik alkalmatlanná korábbi munkaköre ellátására – amire nagy az esély, hiszen a vasútnál a látás vagy a hallás megromlása, a magas vérnyomás és a cukorbetegség is számos területen kizáró ok –, annak adjanak más feladatot. Ilyen esetben a szakszervezet szerint a korábbi bér legalább 85 százalékát kellene kifizetni. Javasolják azt is, hogy biztosítási konstrukció keretében nyújtsanak tisztes visszavonulási lehetőséget azoknak, akiknek nem tudnak semmilyen állást felajánlani. Az államtitkár még nem válaszolt a felvetésekre.
