Bezár a Syma-csarnok, kisajátítás helyett az állam inkább megvette
Április végén bezárja kapuit a Syma Rendezvény és Kongresszusi Központ. A vagyonkezelő által 2014-ben indított kisajátítási eljárás a végére adásvételi szerződéssé alakult. Az állami felvásárlás oka az olimpiarendezés.
Az olimpiára való felkészüléssel indokolta a Syma Rendezvény és Konferencia Központ kisajátítási eljárásának megindítását a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. 2014 októberében. Holott a Budapest olimpiai pályázatáról szóló döntések csak hónapokkal később születtek meg. Az MNV azonban előrelátó volt, és a Puskás Ferenc Stadion átépítéséhez kapcsolódva kezdeményezte az állami tulajdonú telkeken álló központ kisajátítását.
|
A Syma-csarnok: záróra előtt
Veres Viktor / Népszabadság |
Erről a csarnokokat csaknem ötmilliárd forintos befektetéssel felépítő Syma+SD Kft. értesítette is partnereit, azzal a megjegyzéssel, hogy 2015 közepéig biztosan megtarthatják rendezvényeiket. Az átadás határidejét idén áprilisig sikerült kitolni. S ez csupán az egyik eredmény: a kisajátítási eljárás időközben adásvételi szerződést előkészítő tárgyalássá alakult.
Az egyeztetések során mindkét fél nemzetközi értékbecslőt és ingatlanszakértőt fogadott a felépítmények értékének, illetve a 2005-ben harminc évre kötött bérleti szerződés egyoldalú felbontásából származó károknak a felmérésére. A Syma+SD Kft. ugyanis havi bérleti díjat fizetett a Budapesti Olimpiai Központnak, amely egyebek mellett a Puskás stadiont is birtokolja. A megállapodás alapján a Syma üzemeltetője előnyben részesítette a sportrendezvényeket, legutóbb a szinkronkorcsolya-világbajnokságnak adott otthont a központ. Az április végi zárásig már csupán két céges találkozót bonyolítanak le ott. A cég vezetése nem tervez nagyszabású zárórendezvényt – tájékoztatta lapunkat Tóth Gábor, a Syma+SD Kft. ügyvezető igazgatója.
– Bizonyos szakaszokban távol álltak egymástól az álláspontok, ám az MNV mindvégig együttműködő volt – hangsúlyozta a cégvezető, de azt sem titkolja, hogy a két tulajdonos nem egyformán ítéli meg az ügyletet. A cég 51 százalékát birtokló svájci Syma Holding AG csupán az ár-érték arányra figyelt, míg a fennmaradó rész magyar tulajdonosa kevésbé elégedett. Ennek oka az ügyvezető szerint az lehet, hogy Szántó András saját vállalkozásaként bizonyos érzelmi töltettel kezeli az ügyet.
Tóth szerint a kialkudott feltételek korrektnek mondhatók, a vételárat azonban nem árulta el. Azt viszont igen, hogy az ár a szerződésből még fennmaradó húsz évre szóló hozamszámításokat is tartalmazza középértéken. Ennél elérhettek volna nagyobb profitot is, de újabb recesszió esetén jelentős veszteséget is elkönyvelhetett volna a cég.
A csarnokok sorsáról a vevő MNV Zrt.-t is megkérdeztük, de egyelőre nem kaptunk választ. A három épület közül a könnyűszerkezetes, rossz állapotú B jelűt bizonyára elbontják. A másik kettő korszerű technológiával épített, nagy fesztávú acélvázas csarnok, amelyben jól használható konferenciatermek találhatók. Ezek új funkcióval is hatékonyan működtethetők.
