A kizárások átélésében Sütőnek rutinja van. Az 56-os forradalom tizedik évfordulóján rendszerellenes versikéket írt pécsi gimije falára, ezért két évre kizárták minden középiskolából. Miután folytathatta a tanulást, bejutott a pécsi orvosira, majd Baksára ment körorvosnak. A rendszerváltáskor belépett a Kisgazdapártba. Bár 1996-tól ő lett a pár Baranya megyei elnöke, viszonya mindig rossz volt Torgyán Józseffel, s 1998-ban ki is zárták a pártból. – Mindig baloldali ember voltam – magyarázza kirúgatását –, szerintem ha egy ember legalább fiatalon nem baloldali, annak nincs szíve. A kisgazdák a legbaloldalibb párt voltak a háború után, hisz 625 ezer szegény családot juttattak földhöz a nagybirtok szétosztásával. Torgyán viszont nem a vidéki emberek érdekeit képviselte, s a kárpótlási törvény megszavazásával a föld 72 százaléka befektetőké lett. Emiatt sok vitám volt, végül kizártak.
Sütő gyakran vitte el az MSZP-tag apját a párt pécsi szervezetének gyűléseire. Amikor apja meghalt, felvetették, miért nem ül be a helyébe? Megtette. A DK megalakulásakor követte Gyurcsányt, mert a volt kormányfőt korszerű gondolkodású politikusnak tartotta. A 2014-es parlamenti választáson Sütő volt pártja szigetvári jelöltje. Hogy a baloldal közösen indult, Sellye szocialista polgármestere, Nagy Attila lett a jelölt. Ő Baksán szerepelt a legjobban, hisz a 660 lelkes faluban két és félszer annyi voksot kapott, mint a körzetet biztosan hozó fideszes ellenfele, Tiffán Zsolt. Ez is mutatja, hogy Sütőt a falujában tisztelik, ami abból is ered, hogy három ciklusban társadalmi állású polgármester volt Baksán, s akkoriban a község sokat fejlődött.
|
Sütő László szerint a fesztiválozók ártanak a homoszexuálisok ügyének
Laufer László |
A nős, két gyermekére és két unokájára roppant büszke férfi tartja magát pártfegyelmit elindító véleményéhez, legfeljebb azokat a mondatokat nem írná le megint, ami a homoszexuális férfiak nemi aktusát részletezte. Azt mondja, akkor már az indulat vezérelte. Az indulatot maga a pride váltotta ki belőle, mert úgy gondolja, hogy a fesztiválozók ártanak a homoszexualitás ügyének, s az ott táncoló exhibicionisták irritálják a többségi társadalmat. Nem fogadja el, hogy fesztiválon a másság vállalását és elfogadását ünneplik, szerinte ott a homoszexualitást és a szabadosságot emelik piedesztálra. Ragaszkodik hozzá, hogy a homoszexualitás betegség, szerinte ez már orvosilag bizonyított. Szembesítem a nekünk névtelenül nyilatkozó genetikusok álláspontjával, hogy ez még nem bizonyított, s ha lehetnek is genetikai hajlamosító tényezők, egy-egy ember homoszexuális irányultsága bonyolult biológiai és szociológiai összetevők eredménye. Előbbieket végighallgatva Sütő annyit enged, hogy az általa ismert vizsgálatok szerint a homoszexuálisok 27 százaléka esetében találtak egzakt genetikai okokat. Hozzáteszi:
- Soha nem tudnék bántani valakit azért, mert homoszexuális, de azt ne kívánják, hogy elfogadjam a homoszexuális családmodellt. Házasságot csak heteroszexuális párok köthessenek, és gyermeket ne fogadhassanak örökbe homoszexuálisok.
Megjegyzem, hogy a heteró házasságokban gyermekek milliárdjai nőttek már fel megfelelő nevelés nélkül, mire ő visszakérdez:
- Akkor adjuk őket oda a homoszexuális pároknak?
- Nem – felelem neki –, csak ne zárjuk ki a gyereknevelés iránt elkötelezett homoszexuálisokat az adoptálás lehetőségéből.
Nem tudom meggyőzni. Amúgy Sütő Lászlót nem befolyásolják vallási konvenciók, az orvos harcos ateista. Sőt, nemcsak baloldalinak tartja magát, de liberálisnak is, már csak azért is, mert azok az országok a legfejlettebbek, ahol a liberalizmus átszövi a társadalmat.
Gyurcsány Ferencet megkérdeztük arról, hogy melyik mondata volt Sütőnek a párt számára legvállalhatatlanabb:
– A megfogalmazás egésze – válaszolt a pártelnök.
– A DK azt akarja, hogy a homoszexuális párok házasodhassanak, és gyereket nevelhessenek. Tudom, hogy ez nem egyezik a társadalom többségének véleményével, de ez számunkra erkölcsi kérdés, ezért nem engedhetünk belőle.
