„Súlyos jogsértések” – tíz ponton támadja a kormány a kötelező kvótát

Ha azonban a bíróság mégis úgy gondolja, hogy az eljárás kapcsán minden rendben volt, és a határozati forma sem kifogásolható, felvetődik egy újabb kérdés: az átmeneti rendelkezések nem szólhatnak akár 2-3 évre. Nem mellesleg – tette hozzá a miniszter – az Európai Bizottság eredeti javaslatától csak akkor térhetett volna el, ha azt a Tanács egyhangúan támogatja.

Más eljárási szabályokat sem tartottak be: minden tartalmi jogalkotási aktus előtt ki kell kérni a nemzeti parlamentek véleményét – amit különben nem kötelező figyelembe venni –, és ezt a miniszter szerint nyilván tudatosan el akarták kerülni. Egyébként a keresetben azt is felvetik, hogy az Európai Parlamenttel való konzultáció szabályait ugyancsak megsértették.

Trócsányi még aggályosabbnak tartja, hogy az Európai Tanács júniusban az önkéntes kvóták alapján történő áthelyezésről foglalt állást, és ezzel is szembement a belügyminiszterek tanácsa szeptemberben. Így felvetődhet akár az is – fogalmazott –, hogy amennyiben ez a gyakorlat általánossá válik, azzal kiüresedhet az EU egyik legfőbb döntéshozó szervének a szerepe.

Sérül mindemellett a jogbiztonság és a normavilágosság elve, mert hiányoznak alapvető eljárási szabályok, például az, miként választanák ki a más tagállamba áthelyezendő migránsokat, s ők beleszólhatnának-e a saját ügyükbe – folytatta a felsorolást a miniszter. Felvetődik a kereset szerint az is, hogy a szükségesség és arányosság elve miként érvényesül, amikor a számok folyamatosan változnak.

Most sem fogadná szívesebben a kormány a menekülteket Stringer / Reuters

A határozatban figyelemmel kellett volna lenni Magyarország sajátos helyzetére, tehát arra, hogy legalább 170-180 ezer embert itt regisztráltak, és csaknem négyszázezren vonultak át az idén rajtunk keresztül – zárta az észrevételek sorát Trócsányi. Arra a kérdésünkre, hogy valóban igényt tarthatunk-e kedvezőbb elbírálásra, hiszen a menekülők kivétel nélkül eltűntek, a miniszter leszögezte: a menekültkérelmekkel foglalkozni kell, és különben sincs még semmi lefutva, hiszen a Dublini rendelet alapján tízezreket küldhetnének vissza hozzánk.

Trócsányi felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a kvótarendszer a gyakorlatban sem működik, hiszen eddig százas nagyságrendben sikerült szétosztani embereket. Magyarországnak 1300 főt kellett volna befogadnia, de a miniszter szerint ez veszélyes út lenne, mert nem tudni, még hányan jönnének, mi lenne a családegyesítéssel, s a Dublini rendeletre hivatkozva mennyi embert kell esetleg visszavennünk. Hozzátette: azt sem fogadja el a kormány, hogy megsértsék a tagállami szuverenitásunkat, mert a menekültügyi eljárás lefolytatása nemzeti hatáskör.

Magyarországon viszont a jogvédők szerint az augusztustól érvényes szabályok alapján szinte senki nem kap menedékjogot. A miniszter ezzel kapcsolatban kijelentette: akkor valóban felállítottak egy vélelmet, amely szerint Szerbia biztonságos ország, és aki onnan jött, annak a menedékkérelmét elfogadhatatlannak kell minősíteni. Ezt a jogszabályi vélelmet azonban bárki megdöntheti, ha igazolni tudja, hogy a szerb hatóságok nem foglalkoztak érdemben az ügyével – magyarázta. De ott nem is próbálkoznak, mert mindenki Németországba szeretne menni, s ez a miniszter szerint kezelhetetlen helyzetet teremtett, amire nemigen lehetett más választ adni.