1990 után viszont egyre kevésbé foglalkoztatta a lap, amelynek új folyama 1996-ban indult el. Addigra a Századvég a jobboldali fordulatát végrehajtó Fidesz legfontosabb agytrösztjévé vált, műhelyeiben folyt a kormányzati felkészülés. Az első Orbán-kormányban a Miniszterelnöki Hivatalt vezető Stumpf 2002-ben visszatért az alapítvány élére és 2010-es alkotmánybíróvá választásáig ott is maradt (akkor Lánczi András váltotta, az ügyvezető Giró-Szász András lett).
Az ellenzéki nyolc évben az intézet egymás után jelentette meg az MSZP–SZDSZ-kormányok teljesítményét mérlegre tevő (és azt rendszerint könnyűnek találó) tanulmányköteteket. A Századvég politikai iskolája azonban pártállástól függetlenül népszerű volt, mert az akadémiai politikatudományt oktató egyetemi szakokkal szemben gyakorlati jellegű tudást ígért.
„Az órákon érdekes viták voltak, nem tömény jobbos agymosás. A társaság nagyon vegyes volt, velünk tanult Pintér Sándor lánya, kisebb települések polgármesterei, civil szervezetben dolgozók, Hír TV-s és baloldali lapnál dolgozó újságíró is” – idézi fel az ott tapasztaltakat egy volt hallgató, aki szerint egy év után a képzés komolytalanná vált, a tanárokkal és a diákokkal kialakított kapcsolatai viszont máig hasznosak maradtak.
A Századvéget az ellen oldalon is mintának tartották: olyan „think tank”-nek, amilyennek informális tanácsadó testületként a szocialista baloldal a Gyurcsány Ferenchez közeli, rövid életű Demost szánta annak 2005-ös megalakulásakor. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. – amelynek többségi tulajdonosa Heim Péter, kisebbségi tulajdonosa Giró-Szász volt – 2010 elején alakult meg.
Eleinte a kormányváltáshoz fűzött remények ellenére nem kapott nagy állami megbízásokat, az első évet veszteséggel zárta. A Fidesz-frakciótól, a fejlesztési banktól és az energiahivataltól érkezett ugyan megrendelés, de az áttörést 2011 és 2012 fordulója hozta meg, amikor a Századvég-csoport a kormányzati ciklus végéig nagyjából két és fél milliárd forint értékű szerződést kötött a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal közvélemény-kutatásra, jogszabály-előkészítésre, tanácsadásra és tanulmányok készítésére a gazdaságfejlesztéstől a közigazgatáson át a kultúrpolitikáig.
A megbízási díj később 3,1 milliárdra nőtt. Addigra Giró-Szász már kormányszóvivő volt, 2011. szeptemberi kinevezésekor eladta érdekeltségeit. (Az idén rövid időre ismét tulajdonos lett tanácsadó cégében, a közbeszerzéseken a Századvéggel konzorciumban induló Strategopolis Kft.-ben, de november 1-jével megint visszatért a kormányba. És nem ő az egyetlen, aki századvéges múlttal került a Miniszterelnökségre: Kern Tamás, az intézet korábbi munkatársa jelenleg a stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár. De találni fordított pályaívet is: a Századvég egyik vezető elemzője most Lánczi Tamás, aki korábban Navracsics Tibor miniszteri kabinetfőnöke volt.)
|
A Századvégre pillanatnyilag Habony Árpád van a legnagyobb befolyással
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Nem titok, hogy a Századvégre évek óta Habony Árpádnak van a legnagyobb befolyása, noha hivatalos stalluma nincs, ahogyan miniszterelnöki tanácsadóként sem rendelkezik ilyennel. Tagja viszont a gazdaságkutató igazgatóságának közeli munkatársa, Maurer Szemere, míg Habony korábban Heimmel és Szalay-Bobrovniczky Kristóffal, a Századvég elnökhelyettesével közösen tűnt fel befektetési cégeknél. A Századvég kommunikációs csapatában fogalmazzák meg a kormány legfontosabb üzeneteit, az olyan szlogeneket, mint amilyen most épp a „Magyarország jobban teljesít”.
Ezért is furcsa, hogy a Századvég tulajdonában álló Napi Gazdaság október közepén máig tisztázatlan okból elsőként számolt be a kitiltási ügyről, igaz, úgy tálalva, hogy a NAV vezetői amerikai cégekkel szemben folyó adóhatósági vizsgálatok miatt nem utazhatnak az Egyesült Államokba. Heim – bár ebben az összefüggésben hamar felbukkant a neve – nem cáfolta, hogy szerepel a kitiltottak listáján, a cég közleménye szerint az ezzel kapcsolatos feltételezések a magánügyét képezik. De sokan ráismerni véltek a kitiltási ügyről az Atv.hu-nak – saját élményei alapján – beszámoló üzletemberben.
Beszédes, hogy G. Fodor Gábor, a Századvég stratégiai igazgatója azt mondta, a kuratórium tagjai kaptak beutazási engedélyt Amerikába, ám a tulajdonosokról nem nyilatkozott. Különös fénytörésbe helyezi mindezt az, hogy a Századvég októberben – egyedüli ajánlattevőként – 1,4 milliárd forintos közbeszerzést nyert el a Miniszterelnökségtől a magyar érdekek észak-amerikai érvényesítésének elősegítésére.
A kiírás szerint a lobbitevékenység célja a kormány döntéseiből következő politikai üzenetek közvetítése az amerikai kormányzatnak, a kongresszusnak, a médiának és egyéb befolyásos szereplőknek. Nem lesz egyszerű feladat. Ha ez nem lenne elég, Mellár Tamás, aki 2011 márciusáig kutatási igazgató volt ott, a lapunknak adott interjúban pénzmosodának nevezte a Századvéget, mondván, a miniszterelnök tanácsadói érdemi munka nélkül markolnak fel pénzt a minisztériumi megrendelések után.
Arra hivatkozott, hogy a még általa fölvett hat-nyolc makrogazdasági elemző nem tudja ellátni a kormányzati szerződésekben vállalt feladatokat, bár az igazsághoz tartozik, hogy századvéges forrásunk szerint a cégcsoport létszáma azóta mindent egybevéve megtízszereződött. Mellár szavai nyomán a DK feljelentést tett hűtlen kezelés miatt a teljesítéseket igazoló tárcák ellen. Az Atlatszo. hu oknyomozó portál pedig a Századvégtől próbálja, akár perek árán, megszerezni a kormánynak készített tanulmányokat.
Miként a cég is pert helyezett kilátásba jó hírnevének megsértése miatt Mellár ellen. Akinek G. Fodor Gábor úgy válaszolt: „Csak nem gondolod, hogy sült bolondok lennének a volt kollégáid. Hogy nem teljesítenek és nem építenek ki egy valóban komoly szakmai háttérapparátust a kormányzati munka segítésére?”
Színvallást kérnek a kitiltási ügyben
„Javaslom, hogy haladéktalanul tárjon a nyilvánosság elé valamennyi információt, amellyel a Századvég a kitiltási botrány kapcsán rendelkezik” – írja Heim Péternek, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnökének címzett nyílt levelében Szelényi Zsuzsa országgyűlési képviselő. Az Együtt–PM szövetség politikusa emlékeztet: „a Századvég Politikai Iskola Alapítvány a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-vel és a Strategopolis Kft.-vel konzorciumot alkotva 2011-től 2014 végéig összesen nettó 3,7 milliárd forintért készít kutatásokat, tanulmányokat és ad szakpolitikai tanácsokat a kormányzatnak. Egyes számítások szerint a Századvég, a vasárnapokat és ünnepnapokat is beszámítva napi közel tízmillió forintért írt tanulmányokat és adott tanácsot a kormánynak a magyar adófizetők pénzéből.”
Szelényi úgy fogalmaz, a Századvégnek juttatott állami milliárdok és a Századvég vezetőinek hírbe hozatala a kitiltási botrányban „egyértelmű helyzetet teremt az ön és az ön közreműködésével irányított cégcsoport számára, hogy tisztázzák magukat a vádak alól, minden létező információt a magyar választók és a média rendelkezésére bocsátva”. A közlemény szerint „a harmadik Magyar Köztársaság legsúlyosabb korrupciós gyanújával állunk szemben, amely alapvetően rengeti meg demokratikus kultúránkat, jogállamba vetett hitünket”. (MTI)
