Mind nagyobb és nagyobb tömegekben – több százan, olykor ezren – tartanak a bevándorlók Európa felé. Nemcsak a közelgő hideg és a magyar-szerb határon épülő kerítés kényszeríti őket erre, hanem azoknak a hiénáknak a sokasága is, akik úton-útfélen kirabolták, átverték a kisebb csoportokban érkezőket.
Ők már a modern kor migránsai, akik okostelefonok és az internet segítségével tájékozódnak. Nemcsak az előttük álló ország térképét töltik le a világhálóról, a pár nappal előttük haladóktól folyamatosan értesülnek arról is, hogy hol mi vár rájuk, milyen veszély fenyegeti őket. Arról is tudnak, mennyi ideig tartott az előttük haladók regisztrációja, s ha az övék lényegesen elhúzódik (mint az mostanság többször előfordult, hiszen a rendőrségnek nincs elég fényképezőgépe és ujjnyom-rögzítő kapacitása), nyugtalanná válnak, pánikba esnek.
Rendőrségi forrásaink szerint a migránsok azt is hamarabb tudták, mint ők, hogy Szeged térségében egyes, az ország más vidékeiről érkezett családok ideiglenes elszállásolás és a továbbutaztatás ígéretével csábítják magukhoz a külföldieket. Kétszáz eurót kérnek a budapesti fuvarért, ám sokan épp csak az M5-ig viszik el őket. Azt mondják, mindjárt jön egy ilyen és ilyen rendszámú nagy autó, az viszi majd őket tovább, de persze semmiféle kocsi nem jön, legfeljebb a rendőrjárőr.
|
| Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Az efféle lehúzások miatt voltak már kisebb összetűzések a határ mentén. „Mezítlábas” embercsempészek fenyegettek meg „rendelésre érkezett” budapesti taxisokat, amiért „zavarják az ő üzletüket”. Mások azért keltek ölre, hogy az adott határszakaszon kit illetnek a menekültek által elhagyott használt ruhák, cipők, miegyebek. Akad, aki ki sem mossa a szerzeményét, úgy viszi a bolhapiacra.
Közben a migránsok is óvatosabbak lettek. Ma már addig nem szállnak ki a csempészek autójából, amíg egyikük meg nem győződött róla, hogy valóban ott vannak, ahová indultak. Az okostelefonok gyorsan lebuktatják a hazudozó embercsempészeket.
Papp Károly országos rendőrfőkapitány a múlt kedden háborút hirdetett az embercsempészek ellen. Immár a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) migrációval foglalkozó egységénél 90 nyomozó dolgozik, emellett megerősítették a két érintett megyei főkapitányságot is. Sorra buknak is le az embercsempészek – naponta hat-nyolc, olykor még több is.
Az Ausztriában holtan megtalált 71 migránst Kecskemétről útnak indító embercsempészeket is pillanatok alatt levadászták. Ám ők mind kis halak, akik helyére mindig találni újakat, amíg egy Röszke–Budapest fuvarral utasonként kétszáz eurót, vagy még többet is lehet keresni. Szállítandó ember van bőven, a rendőrség pedig lassan a közúti-belterületi ellenőrzési kapacitása határához ér. A szállítók esélyei így egyre nőnek.
|
| Valentyn Ogirenko / Reuters |
Korábban az ORFK illetékese azt nyilatkozta lapunknak, hogy több mint húsz, egyenként átlagosan tíz-húsz főből álló embercsempészetre szakosodott bűnszervezetet azonosítottak Magyarországon. Ám ezek mind a migránsok magyarországi szállítását, itteni ideiglenes elszállásolását végzik, nincs ráhatásuk a nemzetközi folyamatokra.
Kibicek ők egy kontinenseken átívelő játszmában, amelyben valójában török és orosz keresztapák osztják a lapokat. Ők azok, akik a szíriai, jordániai, török és libanoni menekülttáborokból útnak indítják a migránsokat, megadják nekik azokat a találkozási pontokat, ahol majd várják őket, s ha ott újra fizetnek, továbbviszik őket.
Az embercsempészetben ugyanis ritka a vonaljegy. Bár vannak szervezetek, amelyek előre kifizettetik a teljes viteldíjat az indulási helytől a célországig, általában országonként kell rendezni a számlát. Jórészt azért, mert minden országban más rezidensek (bűnszervezetek) bonyolítják a továbbutaztatást. Ezért van viszonylag sok készpénz a menekülteknél, és ezért válnak kedvelt célpontjaivá a rablóknak.
Nincs átjárhatatlan határ előttük, legfeljebb csak az embercsempészek tarifája emelkedik, ha egy ország megszigorítja a határ és a közúti forgalom ellenőrzését. Ezért illúzió, hogy az ideiglenes határzár automatikusan a hetedére csökkenthetné a Magyarországon áthaladó migránsok számát. Ha mégis átjárhatatlanná válna a szerb határ Magyarország felé, Horvátország irányába terelődhet a forgalom, ami újabb egy-kétezer euróval növelheti meg a migránsok költségeit – és ennyivel gazdagíthatja a szervezett alvilágot.
Az Európai Unió országainak számos politikusa – köztük a magyar kormány illetékesei is – sürgettek már egyfajta közös európai titkosszolgálati műveletet az embercsempész szervezetek ellen. Eddig semmi nem lett belőle. Pedig a hatóságoknak nem a nulláról kellene kezdeniük a migrációs útvonalak felderítését. Az illegális bevándorlókat az embercsempészek ma ugyanazokon az útvonalakon szállítják, ahol évekkel ezelőtt a fegyvereket, még korábban a heroint. Ez az úgynevezett balkáni út, amelyen ugyanazok a bűnszervezetek és a családok végzik már generációk óta a szállítást, az áru pihentetését, mint amikor a drog volt a legjövedelmezőbb áru.
Ma az emberszállítás fizet a legjobban. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint több oka is van annak, hogy még csak el sem kezdődött egy össz-európai titkosszolgálati-rendőrségi akció a balkáni hálózatok ellen. A szerb és a macedón bűnszervezetekbe például szinte lehetetlen beépülni, mivel azok az olasz maffia példáját követve családi alapon szerveződtek. Csak azt fogadják be, aki többek által igazoltan legalább unokatestvéri rokonságban van a szervezet valamelyik tagjával.
|
| Veres Viktor / Népszabadság |
Görögországban, a belpolitikai helyzet miatt senki nem bízik senkiben, a törökök pedig, mivel maguk is szívesen szabadulnának a náluk élő milliónyi migránstól, nem foglalkoznak vele, hogy ki viszi ki az országból a bevándorlókat, és merre, a lényeg, hogy a számuk csökkenjen.
Tarjányi szerint ugyanakkor a megoldás kulcsa kisebb részben mégis Ankara, nagyobb részben pedig Moszkva kezében van. Egyes, Cipruson és néhány görög szigeten berendezkedett, kiváló alvilági, pénzügyi, titkosszolgálati és politikai kapcsolatokkal rendelkező orosz „pénzembereknek” ugyanis meghatározó befolyásuk van abban, hogy mikor és hány menekült induljon útnak, és merre.
Jó kapcsolataik vannak ugyanis politikai és rendészeti körökben azokban az országokban, amelyeken a menekültáradat keresztülhalad. Több európai titkosszolgálat épp ezért komolyan aggódik, hogy ha bevonnák egy titkos akcióba az érintett országokat, annak terve idő előtt kitudódna.
És ez még a jobbik eset. Egy másik forgatókönyv szerint a bűnszervezetek feláldozzák néhány helyi rezidensüket. Hagyják őket lebukni, majd ismeretlen újakat állítanak a helyükre. Így miközben a hatóságok és a politika saját győzelmüket ünneplik, az embercsempészet zavartalanul folytatódhat.
Tarjányi szerint Európának ezért is komolyabban kellene foglalkoznia Szergej Lavrov orosz külügyminiszter javaslatával, aki felajánlotta Oroszország együttműködését a kontinenst elárasztó menekülthullám kezeléséhez.
