A kormánypártok szándéka egyértelmű: a politikai verseny és politikai szólás szabadságának korlátozása, vagyis a rivális pártok kiszorítása a nyilvánosságból – állapítja meg az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért.

A kereskedelmi tévék és rádiók az alaptörvény ötödik módosítása miatt nem kérhetnek és fogadhatnak el pénzt a reklámidejükben közzétett párthirdetésekért – emlékeztetnek a civilek. A hirdetésekből élő kereskedelmi médiumok úgy is határozhattak azonban, hogy egyáltalán nem kívánnak kampányreklámokat közölni. És, ahogyan az várható volt, így is történt. Az erre nyitva álló határidő lejártáig, február 15-ig egyikük sem jelezte, hogy ingyenesen hajlandók hirdetéseket közzétenni.

Az előállt helyzet tehát a jogvédők szerint megfelel annak a helyzetnek, amelyet a korábbi törvényi szabályozás értékelésekor az Alkotmánybíróság (Ab) és Velencei Bizottság (VB) is visszásnak talált: egyedül a kis nézettségű és hallgatottságú közszolgálati tévékben és rádiókban lesznek majd kampányhirdetések.

Jogilag a pártoknak ugyan lenne lehetőségük a közszolgálati médián kívül is megjelenni, ám ténylegesen nincs. Márpedig a politikai szervezeteknek a népakarat kialakításában betöltött szerepéhez hozzátartozik, hogy tevékenységüket nyilvános hirdetés útján ismertessék és népszerűsítsék – mondta ki az Ab még 2008-ban.

Emellett a szabad politikai vita elemi feltétele a szabad választásoknak, hiszen a polgárok is ennek alapján tájékozódnak és hozzák meg a szavazatukra vonatkozó döntéseiket.

A VB ugyancsak arra figyelmeztetett, hogy a politikai hirdetések korlátozására az európai demokráciákban csak igen erős indokok mellett van lehetőség. Ilyenek viszont nincsenek, mert a kormánynak az a magyarázata, hogy mindez a pártok esélyegyenlőséget biztosítaná és választók döntését szolgálná, egyszerű blöff csupán – állítják a jogvédők.

A mintakérelem közzétételével a három civil szervezet arra ösztönzi a kampányszabályozás által sújtott pártokat, hogy forduljanak a strasbourgi bírósághoz. A civilek ezt nemcsak a pártok, hanem a választóik érdekében is teszik. Az elkészített biankó beadványt a pártok képviselőinek – ha egyetértenek az abban foglaltakkal – csak le kell tölteniük a szervezetek honlapjáról és alá kell írniuk.

Az indítvány szerint a mostani szabályozás és gyakorlat sérti a pártoknak az Emberi Jogok Európai Egyezményben garantált, a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogát, és mivel itthon nem lehet vele szemben fellépni, sérül a hatékony jogorvoslathoz fűződő jog, valamint az előállt helyzet ellentétes a hátrányos megkülönböztetés tilalmával is – hangsúlyozzák a civilek.