A vállalkozás joga sem abszolutizálható és nem korlátozhatatlan – hangoztatták az alkotmánybírák. Vagyis: nincs senkinek alanyi joga sem meghatározott foglalkozás űzésére, sem annak adott vállalkozási formában való gyakorlására. A testület különben kizárólag azt vizsgálta, hogy a törvényalkotó által választott szabályozás – a dohánytermékek értékesítési jogának koncesszióba adása, tehát gyakorlatilag korlátozása – az adott cél elérése, tehát a fiatalkorúak egészségének védelme érdekében szükséges és arányos volt-e.
A szabályozás célszerűségét, hatékonyságát és méltányosságát illetően az AB viszont – hatáskör hiányában – nem mondhatott semmit – írta tavalyi közleményében a testület. Stumpf István párhuzamos indoklásában mindazonáltal kifejtette: a „korlátozás mértékének feltétlen szükségessége nem nyert érdemi értékelést”. Kiss László különvéleményt fogalmazott meg, és azt állította, hogy a törvényalkotó a vállalkozáshoz való jog korlátozását alátámasztó „nyomós közérdek fennállását nem tudta bizonyítani”. Bragyova András pedig azt kifogásolta, hogy a határozat nem védi a már választott foglalkozás folytatását, hiszen a testület nem kifogásolta, hogy a trafikosok esetében egy jogszabály „megszüntette foglalkozásuk gyakorlásának jogi feltételét”.
Magyar Gábor hangsúlyozta: Strasbourgtól alapvetően azt várják, hogy foglaljon állást, a trafiktörvény koncessziós szerződésre vonatkozó szabályai nem sértik-e a tulajdonhoz való jogot. Szerinte az a dohánybolt, ahol nem lehet dohányt árusítani, nem sokat ér, ezért a tulajdonosoknak legalább kártérítést kellett volna kapniuk. Egyes esetekben akár az is előfordulhatott – tette hozzá –, hogy a korábban jelentős értékkel bíró üzlethelyiségek eladhatatlanná váltak.
Az ügyvéd emlékeztetett arra, hogy egy svéd étterem-tulajdonos azért fordult az emberi jogi bírósághoz, mert az alkohol forgalmazása állami monopóliummá vált, és jogszabályi úton visszavonták az italmérési engedélyeket. A vendéglő forgalma emiatt jelentősen csökkent, ezért a panaszosnak kártérítést ítéltek meg. Magyar Gábor a trafikosok ügyében ennek ellenére sem akar jóslásokba bocsátkozni, mert időközben változott a bíróság joggyakorlata is.
Most egyébként a kormányon van a sor, hogy a beadványokkal kapcsolatos álláspontját ismertesse a bírósággal. Erre a kabinetnek három hónap áll rendelkezésére. Utána a panaszosok reagálhatnak, majd ismét a kormány fejtheti ki a véleményét, és utána a bíróság már dönthet. Magyar Gábor úgy látja, valószínűleg még ebben az esztendőben ítélet születik. Az eddigi gyakorlat szerint várhatóan egy ügyben lesz döntés, és ha abban kártérítést ítélnek meg, a többi panaszos esetében megegyezésre szólítják fel az államot.
Az Igazságügyi Minisztérium a megkeresésünkre közölte: a Magyar Gábor ügyvéd által említett 14 magánszemély ügyében még nem kaptak megkeresést az Emberi Jogok Európai Bíróságától.
