A cégvezetők szerint jövőre alig emelkednek a bérek
A megkérdezett vállalatvezetők átlagosan arra a számítanak, hogy cégüknél a következő évben szerény mértékű bérnövekedés valósulhat meg. A válaszadók fele (51%) szerint ugyan stagnálni fog a bérszínvonal, de a változásra számítók közében többségben vannak azok, akik bérnövekedéssel számolnak. Minden negyedik vállalatvezető (24%) legfeljebb 5%-os bérnövekedéssel számol, további egytizedük ennél magasabbal. Ezzel szemben bércsökkenésre saját cégénél a válaszadók összesen 15%-a számít.
Az átlagosnál nagyobb arányban számolnak bérszínvonal-növekedéssel az alaptevékenységet folytató vállalkozások vezetői, miközben jóval kevésbé gondolnak erre a szolgáltatást végző kkv-k vezetői. A felmérés szerint regionális összevetésben megállapítható, hogy a miközben a Nyugat-Dunántúlon az átlagosnál nagyobb arányban számolnak bérnövekedéssel a vállalatvezetők, addig Közép-Magyarországon annál kisebb arányban teszik ez.
A készülő új munka törvénykönyve, amely a kormány tervei szerint rugalmasabbá teszi a munkaerőpiacot, a válaszadók várakozásai alapján többnyire nem jár a munkaerővel kapcsolatos költségek csökkenésével.
A válaszadók legnagyobb része, 63%-a nem vár költségcsökkentő hatást az új törvénykönyvtől. Sőt, 13% minimális, 8% pedig jelentős költségnövekedéssel számol. Vagyis összességében többen vannak azok, akik a törvényi változások eredményeként arra számítanak, hogy a foglalkoztatás terhei növekednek, mint akik költségcsökkenéssel számolnak, ők ugyanis csak a minta 16%-át tették ki. Ahogy a vállalatok ágazata, úgy területi elhelyezkedése sem befolyásolja érdemben az új szabályozással kapcsolatos várakozásokat.
Az elemző intézet álláspontja szerint a válaszok mögött annak a kormányzati szándéknak a sikertelensége is állhat, hogy egy rugalmasabb munka törvénykönyve képes lehet akár fejlesztési forrásokat is teremteni a cégeknél. Azaz a jövő évi minimálbér-emelésnek lehetne egyik fedezete a munka törvénykönyvének könnyítése. Ezzel szemben a cégvezetők láthatóan nem készülnek arra, hogy költségcsökkenésük lenne. A bérszínvonallal kapcsolatos adatok abból a tekintetben nem túl bíztatóak, hogy nem látszik az adórendszer változása miatti keresetváltozások ellensúlyozó hatása. Azaz, ha a kormány nem lesz képes érdemi kompenzációra, akkora a kiskeresetűek pénzét a cégek nem lesznek képesek szinten tartani. Sőt nagyrészük elbocsátással, vagy bércsökkentéssel reagál láthatólag a romló gazdasági helyzetre.
Módszertan
A kis- és középvállalatok körében végzett konjunktúra felmérést reprezentatív mintán, 700 cég vezetőjének válaszai alapján készítették el. A lekérdezést szeptember 14-23. között az Ipsos közvélemény kutató cég végezte az on-line vállalati panelen keresztül. A Policy Agenda – Ipsos KKV konjunktúra-index képzésének módja a business survey index-számításon alapul. A módszertanról hamarosan a policyagenda.hu honlapon lehet részleteket olvasni.