Ő viszont a panaszában azt állította, hogy azért kell mennie, mert a nyilvánosság előtt szót emelt az igazságszolgáltatás rendszerének átalakítására vonatkozó kormányzati elképzelések ellen. A parlamentben egyenesen azt állította, hogy az OBH vezetőjének hatalma „korlátlan, átláthatatlan és ellenőrizhetetlen” lesz, s az új igazgatási rendszer „jogköreiben és szervezeti megoldásaiban példátlan a mai Európában (...), de még a szocialista diktatúra évtizedeiben végzett miniszteri igazgatáshoz képest is”.
|
Baka András
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A volt főbíró arra is felhívta a figyelmet, hogy a sarkalatos törvények ne „egy-egy párt, partikuláris szervezet vagy társadalmi csoport, hanem a jogállamon alapuló egész nemzet érdekeit szolgálják”, mivel ezek a jogszabályok hosszú távra határozzák meg a független igazságszolgáltatást. Arról is beszélt, hogy az alkotmányos intézmények tekintetében a kétharmados többségnek bölcs önmérsékletre lenne szüksége, jelezve ezzel a jogállam melletti elkötelezettségét. Aki ezzel ellentétes gyakorlatot folytat – tette hozzá –, számíthat arra, hogy kiiratkozik Európából.
Az emberi jogi bíróság első fokon leszögezte: Baka András megbízatásának idő előtti megszüntetése sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, mert a megbízatását megszüntető döntés ellen nem állt rendelkezésre jogorvoslati lehetőség. Menesztésének valódi oka pedig a strasbourgi fórum szerint valójában az lehet, hogy bírált egyes jogalkotási lépéseket. Így sérült a volt főbíró véleménynyilvánításához való joga is.
Baka több mint hétszázezer euró kártérítést kért, mert ha nem távolítják el idő előtt, több mint három évig kapta volna a főbírói fizetést, illetve a poszttal járó egyéb juttatásokat. Ugyanakkor a menesztése miatt nem vagyoni kára is keletkezett.
Az viszont már az elsőfokú ítéletből kiderült, hogy a strasbourgi fórum szerint a várományt – például a jövőbeni keresetet – nem védi az emberi jogi egyezmény. A kártérítés összegéről azonban a bíróság korábban nem döntött, hanem egyezségre szólította fel a feleket.
A magyar állam viszont nem hajlott a megegyezésre, hanem kérte, hogy az ügyet utalják a Nagykamara elé. Ennek az indítványnak helyt adtak, ám az egyezménysértést másodfokon is megállapították. Ezúttal meghatározták azt is, mi jár Bakának.
A volt főbíró 224 millió forint vagyoni és hatmillió forint nem vagyoni kártérítést, valamint a 46 milliós eljárási költség megtérítését kérte. A verdikt szerint ezzel szemben Bakának vagyoni és nem vagyoni kártérítés címén összesen hetvenezer eurót – körülbelül 22 millió forintot – kell kifizetni, míg perköltségként harmincezer eurót ismertek el.
- A Nagykamara sokkal markánsabb kritikát fogalmazott meg a magyar állammal szemben Baka panasza kapcsán, mint ami a kormány által megtámadott korábbi ítéletből kiolvasható – mondta kérdésünkre Cech András, a volt főbíró jogi képviselője. Így kiemelték, hogy ő az alaptörvény módosítása miatt sem veszíthette volna el az érdemi jogorvoslathoz való jogát, ami egy vezető beosztásban dolgozó független bíró esetében különösen fontos követelmény. Cech felhívta a figyelmet arra is, hogy a Nagykamara az eljárása során figyelembe vette: a kormányoldal meghatározó politikusai többször nyilatkoztak arról, hogy a bírósági rendszer átalakítása Baka mandátumát nem érinti. Ehhez képest a legutolsó előterjesztésből kiderült, hogy a főbírónak mégis mennie kell.
A strasbourgi fórum ezek után összerakta, hogy Baka leváltásának oka kifejezetten az igazságszolgáltatási reform kapcsán megfogalmazott kritikai észrevételeiben keresendő. Az ügyvéd utalt rá, hogy a bíróság a verdiktben részletezte, miért jutott erre a következtetésre. A testület igen széles körben vizsgálódott, s az uniós szervek, az Európa Tanács, de egyes politikusok és jogászok megnyilatkozásait is értékelte.
A kormány különben arra hivatkozott, hogy az átszervezés éppen az igazságszolgáltatás függetlenségét szolgálja, és ennek biztosítása érdekében kell leváltani Bakát. Az ügyvéd kiemelte: a nemzetközi fórum szerint viszont éppen ezzel a legitim céllal ment szembe a magyar állam Baka leváltásával.
A Nagykamara azt is kimondta, hogy a bírák jogosultak véleményt nyilvánítani az igazságszolgáltatást érintő kérdésekben akár törvénytervezetek kapcsán is. Cech ezzel kapcsolatban rámutatott: a Nagykamara álláspontja, hogy Baka éppen az ítélkezés függetlenségének megőrzése érdekében fogalmazta meg a véleményét.
Arra a kérdésünkre, hogy mindezek után miért csak a kártérítési igény töredékét ítélték meg, az ügyvéd kifejtette: nyilván arról van szó, hogy a jövőbeni juttatásokat Strasbourgban nem vették figyelembe. Így nem számoltak egyebek mellett azzal, hogy a Legfelsőbb Bíróság – ma Kúria – elnökének rezidencia jár, s a főbíró kiemelt nyugdíjra számíthat.
Tehát Cech szerint Baka megkapja a korábbi elnöki és a most betöltött kúriai tanácselnöki poszt közötti fizetésben mutatkozó különbséget, illetve kisebb összeg jár a számára nem vagyoni kár címén, ám más igényeit nem akceptálták. Az ügyvéd azonban úgy látja, a panasz nem elsősorban a pénzről szólt, mert sokkal fontosabbnak tartja, hogy Strasbourgban kimondták: a magyar állam nem jogállami módon fosztotta meg főbírói posztjától az ügyfelét.
