Csökkent a Magyarországon bejegyzett pártok száma 2011-ben, megszűnt például a Bizonytalanok vagy Nem Szavazók Pártja, a Dolgozók Magyarországi Pártja és az Istennel a Nemzetért és a Rászorulók Igazságáért Párt, igaz, nyilvántartásba vették a Szegénységben Élők Pártját csakúgy, mint a Nehezebben Élők Pártját - derül ki az Országos Bírósági Hivatal nyilvántartásaiból.

2008 végén 109 párt szerepelt a nyilvántartásokban, egy éve, 2011 elején 141 volt bejegyezve, ennek mintegy fele a Fővárosi Bíróságon, a többi a 19 megyei bíróságon. Ebből a 2010. évi parlamenti választások után félszáznak a megszüntetését kezdeményezte az ügyészség. Az 1989-es párttörvény szerint ugyanis abban az esetben, ha a bejegyzett párt két egymást követő általános országgyűlési választáson nem állít jelöltet, akkor a bíróság az ügyész indítványára megállapítja a párt működésének megszűnését, ami azonban nem érinti az adott párt társadalmi szervezetként való továbbműködését.

A 2010-ben létrejött pártok között van a fővárosban a Demokratikus Keresztény Királyság Pártja, a Helyreállítás Magyarországi Pártja, a Nemzeti Értékteremtő Párt és Somogyban a Magyarország Megújulásáért elnevezésű párt.

2011 első félévében 122-re csökkent a pártok száma, de miközben tavaly megszűnt például a fővárosban nyilvántartott Bizonytalanok vagy Nem Szavazók Pártja és a Keresztény Európa Párt, Borsodban a Civilek Magyarországért Mozgalom, Baranyában a Magyar Szocialista Párt Baranya Megyei Elnöksége, Hajdú-Biharban a Szövetség Kelet-Magyarországért, Heves megyében a Szabad Demokraták Szövetsége Egri Szervezete, Pest megyében a Roma Egység Párt, Szabolcsban pedig a "Harmadikutas Magyar Párt", addig tavaly bejegyezték többek között a fővárosban a Szociális Uniót, a Magyar Nemzet Köztársasági Pártját, a Magyar Gazdaság Pártot és a Demokrata Pártot – amelynek az átalakulásával az ősszel létrejött a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció –, továbbá Csongrád megyében a Szegénységben Élők Pártját, Hajdú-Biharban a Híd Pártot, Pest megyében a Nemzeti Értékelvű Pártot, Vas megyében pedig a Nehezebben Élők Pártját.

Vannak megyék, ahol nincs pártként bejegyzett társadalmi szervezet, ilyen például Komárom, Nógrád, Tolna és Zala.

A 2010-ben parlamentbe jutott Jobbik Magyarországért Mozgalom 2003-ban, a Lehet Más a Politika pedig 2009-ben lett bejegyezve a Fővárosi Bíróságon.

A pártok között az elnevezésük alapján nagy számban vannak baloldali – szociáldemokrata, szocialista, kommunista – pártok, mintegy tucatnyi, de még van néhány párt, amely nevében legalábbis kiáll a szegényekért, a dolgozókért, a rászorulókért vagy éppen "A Peches Üldözöttekért".
Számos, elnevezésében keresztény, konzervatív, valamint kisgazda, agrárjellegű, továbbá civil, független párt van, köztük a 2009-ben bejegyzett Megoldás: Egyiksem! Civilkontroll Párt. Valamivel kisebb számban vannak pártok, amelyek nevükben utalnak nemzeti, környezetvédő vagy éppen roma jellegükre.

Az elnevezésükben nemzeti jellegűnek tekinthető pártok közül 2003-ban alakult a Pajzs Szövetség, 2008-ban a Magyar Nemzeti Rend Párt és az Árpád Népe Magyar Nemzeti Párt, 2009-ben pedig a "Hunok Nagy Szövetsége" Párt. Speciálisabb társadalmi csoportok képviseletét vállalta elnevezésében a 2004 óta bejegyzett Magyar Autósok és Motorosok Pártja, a 2005 óta bejegyzett Panellakók Polgári Párt, 2009-ben pedig bejegyezték a Mátyás Pártot.

A leghosszabb elnevezésű magyarországi pártalakulat minden bizonnyal a 2009-ben bejegyzett Szövetség az Egységes Magyarországért "Közbiztonság és Demokratikus Közélet Szövetsége", miután az e vonatkozásban versenytársának tekinthető, 2005-ben bejegyzett Civil Demokraták – Tiszta Fejjel és Tiszta Kézzel – Összefogás az Új Magyarországért már nem szerepel a pártok nyilvántartásában.

Kapcsolódó cikkek: Szájer József lemondott minden fideszes pártfunkciójáról | Nem érkezett beadvány a bírósághoz a Demokrata Párt nevének megváltoztatására | Táncsics örökségével keményítenek a szélsőbalosok | Pártot alapít és romákat dolgoztatna a Szlovák Testvériség | Ifjúsági szervezetet alapított az MDF