alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. május
25. péntek

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

Sólyom: az új alkotmány kikerült meghozója kizárólagos rendelkezése alól

Az új alaptörvény rendszerhibájának tartja az alkotmánybírósági kontroll teljességének elvételét Sólyom László volt köztársasági elnök. Az Alkotmánybíróság (Ab) egykori elnöke ugyanakkor úgy látja: azzal, hogy az alaptörvény hatályba lépett, "kikerült meghozója kizárólagos rendelkezése, az ott érvényesített alkotmányosságfelfogás alól", s működtetője a begyökerezett alkotmányos kultúra lesz, amelynek hordozója "mégiscsak a jogászi szakma".

MTI| 2012. január 4. |19 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

Border | 2012. január 5. | 08:25:30

Azért tisztelt SL sokat tett azért, hogy ez a helyzet kialakuljon. Igaz, miután már nem volt rá szükség kitessékelték a hatalomból. Tudom nagyon nyűgös ezért, de nagyon sokat ártott a magyar nemzetnek, az egyszerű embereknek. Megérdemelte. Sajnos egész tevékenysége a felső tízezer gazdagodását, az egyszerű emberek rabszolgasorsba kényszerítését segítette, ami nagyrészben be is teljesült a mai napig. A jelenlegi elnök már csak rásegít a tevékenységre.

ruszt | 2012. január 5. | 07:59:27

egy niemand

Pontosan.

egy niemand | 2012. január 5. | 07:46:32

Sólyom László egy gerinctelen senki volt és az is maradt, aki történelmi bűnt követett el, és történelmi felelősség terheli, hogy az ország idáig jutott. Csupán három rövid kérdés: (1) Megválasztásának módja "erkölcsös" volt? (2) Most nincs erkölcsi válság az országban? (3) Orbán nem hazudott reggel, délben és e, este, január 1-től december 31-ig? Így jár egy ország, ha a szellemi és a politikai alvilág frigyre lép! Sírj Hungária...

kolmár | 2012. január 5. | 07:35:05

Az emberek többségét nem az Alaptörvény érdekli, hanem a forint-kurzus, amely már az egekbe szökött, és ha minden összeomlik, ezek az urak összeharácsoltak annyit, hogy ne temesse be őket.

Amrem | 2012. január 5. | 03:46:01

Az ostobaság senki számára nem kötelező, de SL úr sokat tett azért, hogy ez bekövetkezzék.

Nantal | 2012. január 5. | 01:17:03

...előző kommentem karakter korlátai okán, itt jelzem, azt a körülményt, hogy természetesen igen sok hasznos eredményt is elért pályája során, - ám súlyra mérve -, sokkal súlyosabb, a kártékonysági serpenyője...!

...nem részletezném MOST...!

Nantal | 2012. január 5. | 01:02:30

...hmm...!

"...Működtetője az élő és begyökerezett alkotmányos kultúra lesz", amely kultúrát "mégiscsak a jogászi szakma hordozza"..."

...na, persze...!!!
...olyanok mint dr. Morvai Krisztína és társai, meg a követői (már igen sokan vannak, köszönhetően az ELTE-nek)...!!!
...jól nézünk mi ki...! ...nem gondolja...???...!!!

...más...!

...tudja mit SL...? ...a sok mellé dumálás helyett, közérthetően - nem jogászként -, azt kérdem Öntől, ha az EU, kizárólag demokratikus államok "egylete", - amelyet az alapszabálya ír elő -, vajon olyan "tákolmányú" ország, - demokratikus lehet-e benne -, ahol a 2/3-os eredmény esetén, sem "ellensúly", sem "fék", nem létezhet...???...!!!

...ez, - szerény képességem szerint -, D.I.K.T.A.T.Ú.R.A...!!!
...bárhogyan is "mossák", "sikálják", a "szaros gatyájukat", a tettes jogász társai...!!!

...más...!

...amikor Ön hivatalban volt, nem egy olyan törvényt írt alá, amit képviselő nyújtott be, mindenféle hatástanulmány és szükséges egyeztetési kellékek nélkül, Ön meg aláírta...! ...és ma is baj van belőle...!
...nem szégyenli el, kellően magát...?

...stb. stb. stb...!

vakablak | 2012. január 4. | 22:19:24

Én sem ilyen vasaltorrú, szöges bakancsot akartam, mint amilyen most a lábamon van. De azért seggberúgásra kiváló!

xanadu | 2012. január 4. | 22:14:12

vakablak | 2012. január 4. | 21:42:16

Nem ilyen lovat akart!

De azért alkudott rá!

vakablak | 2012. január 4. | 21:42:16

...hogy biztonságosan fejlődjön és adjon munkát, a szegénység enyhítése, az ország tekintélyének helyreállítása a világban.
[...]
Ha azonban egészen konkrétan a magyar társadalom megbékélésére is gondolok, az nem választható el az újrakezdéstől. Az új helyzetben új hangvételű kormányzásra, s új típusú ellenzékiségre van szükség. Magyarország békességét csak új alapokon lehet elérni és megteremteni. Erre várunk.
««««

Sólyom e rövidke beszédben 23 alkalommal használta az újrakezdés, megújulás, változás (mely nála mindig "szükséges"), új alapok, új irány, új kiegyezés, új helyzet, új hangvételű kormányzás stb. kifejezéseket.

Akkor mit nyafog most? Megkapta az általa olyan hőn áhított megújulást, az "új kiegyezést", az új hangvételű kormányzást, meg amiről még álmodott. Ezért kampányolt minden erejével.

Ez az úrnak, magyarnak egyként rongy ember 2006-tól kezdve szüntelenül azt sulykolta, hogy erkölcsi válságban az ország, amiért a kormányzó párt mást mondott a választási kampányban, mint amire készült. Az elmúlt másfél évben hányszor is használta ezt a kifejezést?!

vakablak | 2012. január 4. | 21:41:53

Alant idézem e remek ember 2010 jan. 1-jei újévi beszédének részleteit. (Ha valaki nem emlékezne, addigra az akkori kormánypártok népszerűsége erősen megrogyott, a Fidexé pedig meredeken emelkedett.)

»»»»
Lehetetlen, hogy újévkor ne az újrakezdésről beszéljünk. [...] Ezek azok a napok, amikor megújul a világ. A Nap pályája ismét győzedelmesen emelkedni kezd. Immár hosszabbodnak a nappalok. Hiába van tél, a tavasz közeledtének jegyébe fordult már minden. [...] Az ember életének viszont célja van; a mi időnk nem forog körbe. A megújulást, az újrakezdést mi mindnyájan életünk és történelmünk egyenesére írjuk.
[...]
Magyarország is nagyon megérett már a megújulásra. S mivel 2010 választási év lesz – az új esztendő alkalmat kínál a politikában és a közügyekben is az újrakezdésre. [...] A változás szükségét mindenki érzi – és sok politikus is tudja, hogy mit akarnak az emberek. Ezért aztán a megújulás, az új irány, az új kiegyezés, az újjáépítés és így tovább, gyakran hallott jelszó lett.
[...]
Megtapasztalhattuk saját erőnket, a választópolgárok erejét. Csak az utóbbi években is minden országos szavazás – a népszavazás, az európai parlamenti választások – jelentős politikai változásokat indítottak el.
[...]
Tehát felelőssége teljes tudatában kell döntenie minden választópolgárnak arról, kinek ad felhatalmazást. Az állammal szembeni elvárások és a feladatok világosak: közbiztonság, a törvényes rend garantálása; a gazdaság olyan szabályozása, ho

hecketaper | 2012. január 4. | 20:45:58

Scheissdreck.
Mistvieh.
Falke.

TomThumb | 2012. január 4. | 20:41:50

rusztnál a pont!

ruszt | 2012. január 4. | 20:35:49

elsore

SL nem idealista. Egy tartás nélküli ember, aki most is másra hárítja a felelősséget, csak hogy ne kelljen szembenéznie azzal, amit (tudatosan!) tett. Vagy jogilag helyesebben: elkövetett.

bizinol | 2012. január 4. | 20:33:24

Sólyom alkotmánysértésre buzdítja az AB-t?
Fölháborító!

bizinol | 2012. január 4. | 20:11:45

Sólyom alkotmánysértésre buzdítja az AB-t?
Fölháborító!

VB1990 | 2012. január 4. | 20:09:34

Sólyom László még mindig nem nyitotta ki a szemét?

elsore | 2012. január 4. | 20:02:53

Szerencsétlen naív idealista. Suszter maradjon a kaptafánál. Abben bízni, hogy a totális hatalom betartja az előző "láthatatlan alkotmányt", amit annak egy hibája miatt tudott megszerezni, több, mint bűn, hiba. Erre építeni ideológiát meg még nagyobb.

Sólyom László a csütörtökön megjelenő HVG-ben közzétett Az alkotmányosság esélyei című írását - amelyet szerdán juttattak el az MTI-hez - arra az álláspontra alapozza, hogy az új alaptörvényt nem légüres tér várja, hanem az eddig hatályos alkotmány körül kifejlődött kultúra, amelyet nem lehet hatályon kívül helyezni.

A volt államfő szerint az alkotmányos kultúrában a hatáskör nem a nyers erő szabadsága, ezért kell az alkotmányosság gyakorlásához értelmi és érzelmi kultúra, ezért kell ismerni a szavak egyezményes jelentését, s részt venni abban az intellektuális és politikai közösségben, amely azokat a maga kora számára folyamatosan értelmezi. S ezért van szükség az alkotmány értelmét kötelezően megállapító szervre, az Ab-re.

Mint kifejti: a 2010-ben kétharmados parlamenti többséget elnyert politikai erők az új alkotmánnyal a korszakhatárt akarták kifejezni, a rendszerváltást megtestesítő alkotmányt "mindenestől a múltba utalták", és húsz év sikertelenségeiért, csalódásaiért bűnbakká tették. Az Ab első elnöke úgy véli, "ellenség kreálása helyett" jobb lett volna a régi alapokon építkezni tovább, ám a "forradalom" ideológiájához a régi legyőzése illett.

Sólyom László szerint nyilvánvaló: az alkotmány kezelése a kétharmados többség megszerzése óta nincs összhangban az alkotmányos kultúrával, sőt sokban szembefordult vele, e kultúra hiánya pedig a régi alkotmány módosításakor már az újat formálta. Hozzáteszi, hogy a sarkalatos törvények megalkotásának módszere ugyanígy kívül áll a hagyományos alkotmányos kultúrán. Sajnálatos példának tartja erre a bírósági és az egyházügyi törvényt. "Feltételeznünk kell, hogy az ellenséges hozzáállás nem is a régi alkotmánynak szólt, hanem az azzal összhangban kiépült alkotmányos kultúrának. Bár az alkotmányosság újfajta felfogása a régi alkotmánnyal szemben jelentkezett, annak hatályvesztése után is folyamatos" - írja, hozzátéve: a mai gyakorlat azon alapelv megtöréséről tanúskodik, amely szerint nincs az alkotmány fölött még magasabb norma, s a kormányfőtől a képviselőkig számtalan nyilatkozatban tették egyértelművé, hogy itt elvi hozzáállásról van szó, "a kétharmados többség akaratának nem állhat útjába semmi, maga az alkotmány sem".

A volt elnök kifogásolja, hogy olyan részletszabályok kerültek az alaptörvénybe és az átmeneti rendelkezésekbe, amelyek alkotmányossága kérdéses. Így viszont már nem lehetnek Ab-kontroll tárgyai. Példaként említi a tényleges életfogytiglani büntetést és a legfőbb ügyész jogosítványát annak eldöntésére, melyik bíróság előtt emeljenek vádat. S utóbbi beiktatása azután történt - idézi fel -, hogy az Ab kimondta az ugyanilyen tartalmú törvény alkotmányellenességét. Az alkotmány alapjait sértőnek tartja a Legfelsőbb Bíróság elnökének eltávolítását is a mandátuma közepén, alkotmány- és törvénymódosításokkal. Bírálja azt is, hogy "rendszerré vált" az érdemi módosítások bevitele a Házba zárószavazás előtt.

Szavai szerint az alkotmány pusztán formális felfogásának, napi politikai eszközzé lefokozásának tükrében kétszeresen is visszás és hiteltelen az alaptörvény köré elrendelt állami kultusz.

Elviseli-e majd az új alaptörvény ezt a fajta alkotmányos valóságot, vagy korrigálja? - teszi fel ezek után a kérdést Sólyom László. Válaszában rámutat, hogy az 1989-1990-es alkotmány és az új alaptörvény között a szövegek értelmét tekintve sok tekintetben folyamatosság van, ami az alkotmányos kultúra túlélésének, fejlődésének alapja lehet. Nem mond ellent ennek szerinte az, hogy az alaptörvény szövegében számos ellentmondás, rögtönzés vagy nem oda való szabály van.

Egy alapvető rendszerhibát azonban lát az egykori Ab-elnök az alaptörvényben: az Ab-kontroll teljességének elvételét. A költségvetési és a közterheket szabályozó törvények fölötti alkotmányossági vizsgálat kizárása azt jelenti - írja -, hogy egy fontos területen lehetséges alkotmányellenes törvények meghozása, alkalmazása. "Ez az alkotmány értelmének mond ellent. (...) Az alkotmány azért alapnorma, mert minden más jogszabály érvényessége belőle ered. A vele ellentétes törvény tehát eleve semmis. Ezt nem engedi az alaptörvény még megvizsgálni sem, s ez a hiány és ellentmondás az egész rendszer alkotmányosságát elvi alapon kétségessé teszi" - fejti ki.

Kritizálja az alaptörvény könnyű módosíthatóságát is, ezzel ugyanis szerinte a törvény nyitva áll mindazon anomáliák előtt, amelyek eluralkodtak a törvényhozásban, s a gyakorlatilag korlátlan módosítás miatt az alaptörvény engedelmes eszközzé válik a napi politika kezében.

Sólyom László szerint a baj gyökere az alkotmány formális felfogása, önnön értékének és az egyes jogok, alapintézmények értéktartalmának teljes figyelmen kívül hagyása. "Ami betű szerint megtehető, megteszik! Az értékek negligálását azonban nem pótolja az alaptörvény ideológiai feldúsítása. Ez nyilvánvalóan nem illik alkotmányos kultúránkba" - hangsúlyozza.

Írása végén a volt államfő azonban rámutat: most, hogy az alaptörvény hatályba lépett, "kikerült meghozója kizárólagos rendelkezése és az ott érvényesített alkotmányosságfelfogás alól. Működtetője az élő és begyökerezett alkotmányos kultúra lesz", amely kultúrát "mégiscsak a jogászi szakma hordozza". A magyar alkotmányos kultúrának hatalmas jogi tartalékai és támaszai vannak. Mégis elsősorban a magatartásban – s most különösen: a tartásban él - zárja sorait Sólyom László.