galéria megtekintése

Sólyom keményen beszólt: A kormány kíméletlen

29 komment

Kálmán T. Attila

Meglehetősen kemény és kritikus mondatok hangzottak el a konzervatív értelmiségieket tömörítő Eötvös József Csoport A közoktatás helyzete címmel tartott beszélgetésén. A sötét jövőkép alapján értelmes, jól kivitelezett reformok nélkül végérvényesen szétszakad a társadalom, és mindannyian elindulunk a lejtőn.

„Erőszakosság és kíméletlenség viszi tévútra a szükséges reformot” – szólt be a kormánynak tőle szokatlan keménységgel az eseményt megnyitó volt államfő, Sólyom László, hozzátéve, hogy a kormánynak ezt az attitűdjét nem csak az oktatás területén vette észre. Ezt és az ehhez hasonló mondatokat a háttérbe szorított volt oktatási miniszter, Pokorni Zoltán némán, aprókat bólintva hallgatta végig a közönség soraiból. De a vérmes ellenzékiséggel biztosan nem vádolható hallgatóságban senki nem érezte égető szükségét, hogy védelmébe vegye a kormány oktatáspolitikáját.

Sólyom bevezetőjében leszögezte, hogy az egészségügy, illetve a szegénység és nyomor problémái mellett az oktatás a harmadik terület, ahol sürgősen tenni kell valamit, mint mondta, „az ország sorsa múlik ezen”. Abban minden felszólaló egyetértett, hogy a magyar oktatási rendszer komoly reformokra szorul, viszont többet ezek közül már eddig is láttak körvonalazódni, csak a megvalósítással elégedetlenek.

Például a pedagógusok önértékelése vagy az életpályamodell egy jól működő, modern oktatási rendszer szerves része lehet, viszont mint egy pályakezdő matematikatanár megjegyezte: „A bevezetés körülményei miatt ezekhez nálunk pejoratív értelem társult” – így szerinte jó kezdeményezések mentek kvázi a kukába a kapkodó és rossz implementáció miatt.

 

Setényi János oktatáskutató három problémagócot emelt ki, amelyeket orvosolnia kellene egy jól működő oktatási rendszernek: egyrészt rosszul teljesítenek a magyar diákok, másrészt nagyok az iskolák közötti egyenlőtlenségek, harmadrészt a „középosztály posztmodern projektjének” köszönhetően az egyenlőtlenségek megszilárdulnak.

„Mindenkiből az lesz, ami a családi háttere. Pont”

– fogalmazta meg Setényi a legkeményebb kritikát. Az oktatáskutató az elitképzéssel sem elégedett: egy 2012-es PISA-vizsgálat alapján például a legjobb diákjaink is „kínosan átlagosak”. Viszont hogy érdemien változzon a magyar diákok átlagos teljesítménye, azt „a rosszabbul teljesítők felhozásával lehet elérni, nem a szűk felső szegmensben”, ezért is ostorozta a „drámaian szegregált helyzetet".

Az oktatáskutató egy térképet is mutatott az alulteljesítő iskolákról: ezek kevéssé meglepő módon északkeleten és a Dél-Dunántúlon tömörülnek. „Ilyenkor mindig azt kérdezik tőlem, hogy akkor ez egy cigányprobléma?” – tette fel magának a kérdést Setényi, majd nemmel válaszolt: statisztikai értelemben valóban jobban érintett ebben az ügyben a cigány népesség, viszont az adatok azt mutatják, hogy az apa munkaerőpiaci helyzete határozza meg leginkább a gyerek teljesítményét. Azaz lehet „teljesen fehér az iskola”, ha az apa tartósan munkanélküli, akkor a gyereke jó eséllyel gyengén teljesít. Márpedig Setényi szerint manapság a targoncavezetés is komplex szakma, az alapfokú végzettséggel lemorzsolódókat egyre nehezebben szívja fel a gazdaság.

A makroszintű megközelítés mellett Porogi András, a Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója beszélt a „lenti bozótharcról”: előadásának nemes egyszerűséggel a Miért dühösek a tanárok? címet adta.

Röviden összefoglalva gondolatmenetét, azért, mert a 2010 óta zajló reformokat támadásnak élték meg. A centralizáció miatt úgy érzik, helyettük döntenek, az életpályamodellt az idősebb pedagógusok megalázónak találták, az ellenőrzéseket pedig úgy élték meg, hogy megkérdőjelezik kompetenciájukat. Ezek pedig Porogi szerint identitásválságot okoztak a pedagógusoknál, akik úgy gondolják, hogy autonóm tanárokként, áldozatot vállalva szolgálják a közjót, ezt viszont megbecsülés helyett munkájuk minősítésével hálálják meg.

Ezért Porogi szerint a nagy többség pártállástól függetlenül elégedetlen, és a tanári pálya is egyre kevésbé vonzó. A kutatások viszont egy irányba mutatnak: a jó közoktatás jó tanárok vállán nyugszik.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.