Meglehetősen kemény és kritikus mondatok hangzottak el a konzervatív értelmiségieket tömörítő Eötvös József Csoport A közoktatás helyzete címmel tartott beszélgetésén. A sötét jövőkép alapján értelmes, jól kivitelezett reformok nélkül végérvényesen szétszakad a társadalom, és mindannyian elindulunk a lejtőn.
„Erőszakosság és kíméletlenség viszi tévútra a szükséges reformot” – szólt be a kormánynak tőle szokatlan keménységgel az eseményt megnyitó volt államfő, Sólyom László, hozzátéve, hogy a kormánynak ezt az attitűdjét nem csak az oktatás területén vette észre. Ezt és az ehhez hasonló mondatokat a háttérbe szorított volt oktatási miniszter, Pokorni Zoltán némán, aprókat bólintva hallgatta végig a közönség soraiból. De a vérmes ellenzékiséggel biztosan nem vádolható hallgatóságban senki nem érezte égető szükségét, hogy védelmébe vegye a kormány oktatáspolitikáját.
Sólyom bevezetőjében leszögezte, hogy az egészségügy, illetve a szegénység és nyomor problémái mellett az oktatás a harmadik terület, ahol sürgősen tenni kell valamit, mint mondta, „az ország sorsa múlik ezen”. Abban minden felszólaló egyetértett, hogy a magyar oktatási rendszer komoly reformokra szorul, viszont többet ezek közül már eddig is láttak körvonalazódni, csak a megvalósítással elégedetlenek.
Például a pedagógusok önértékelése vagy az életpályamodell egy jól működő, modern oktatási rendszer szerves része lehet, viszont mint egy pályakezdő matematikatanár megjegyezte: „A bevezetés körülményei miatt ezekhez nálunk pejoratív értelem társult” – így szerinte jó kezdeményezések mentek kvázi a kukába a kapkodó és rossz implementáció miatt.
