A Hvg.hu elemezte elsőként az adatokat, és a portál cikke több lehetséges okot is megemlít, amelyeknek közük lehet a kiugró számhoz. Ám az adatok mögött egyelőre nincs konkrét tudás:
lényegében mindenki csak találgatja az okokat.
Valóban lehetséges, hogy az influenza következtében tömegével zúdultak betegek az amúgy is túlterhelt egészségügyre, de az is előfordulhat, hogy az idei influenzajárvány oltóanyagát nem állították össze megfelelően. Lapunk forrásai az okok között említik a magyar egészségügy állapotát is. A várólisták ijesztő hossza, a hálapénz mind kitüntetettebb szerepe mérgezi az alapszintű ellátást.
Megkerestük a KSH-t, és arra kértük a statisztikusokat, adjanak felvilágosítást: mi áll a kiugró negyedéves halálozási adat hátterében? Megkérdeztük azt is: a következő negyedév hasonló tendenciát mutat-e?
„A halál oki adatok forrása a halottvizsgálati bizonyítvány, ennek feldolgozásához azonban hosszabb idő szükséges, így ezekről a havi gyorstájékoztatók megjelenésekor pontos adatok még nem állnak rendelkezésre. Hosszú évek tapasztalata alapján az influenzajárvány együtt jár a krónikus betegségekben meghaltak számának emelkedésével. Ezen esetekben a halálozás alapoka sok esetben nem az influenza, hanem egy hosszabb ideje fennálló, leggyakrabban valamilyen keringési rendszer betegsége, az influenza csak hozzájárul a halálozáshoz” – tudtuk meg a válaszból. Ezt megerősíteni látszik az is, hogy a statisztikai hivatal adatai szerint 2015 első három hónapjának előzetes adatai alapján „a halálozási többlet több mint 90 százaléka a 60 éves és idősebb korosztályban jelentkezett”, vagyis épp abban a körben, amelyben a legnagyobb a krónikus betegek száma, aránya.
Mihályi Péter közgazdász azonban óvatosságra int a népszerű, a kormányt és az egészségügyet felelősségre vonó magyarázatokkal kapcsolatban:
– Könnyen lehet, hogy statisztikai véletlenről van szó,
épp ezért egy negyedévi adathoz, legyen az bármily meghökkentő is, óvatosan, kellő szkepszissel kell közelíteni. A rendszerszintű problémák csak több, egymást követő negyedéves adat összehasonlításából ugranak ki.
|
Télen általában többen halnak meg
Kurucz Árpád / Archív |
A közgazdász emlékeztet arra, hogy még 2010 előtt, a szocialista kormány alatt is volt egy halálozási kiugrás: akkor a csecsemőhalandóság növekedett meg az egyik negyedévben. – Ekkor jobboldali politikusok és a jobboldali sajtó is az egészségügyi reformot okolta mindezért, holott a csecsemőhalandóság nem sokkal a kiugró adat után újra az átlagos szintre süllyedt – mondja Mihályi.
Hasonló állásponton van a KSH Népességtudományi Intézetének főmunkatársa, Kovács Katalin demográfus is, aki lapunknak azt mondta: „Nem érdemes ilyen adatokat közölni. Arról lehet szó, hogy sok más adatot negyedéves bontásban is szokás szemlélni, ami a halálozási adatok tekintetében nem mérvadó.” Például azért, mert a halálozások száma minden évben magasabb a téli hónapokban. Ez a folyamat december környékén kezdődik és körülbelül áprilisig tart.
„Nem kell ahhoz influenzajárvány sem, hogy a téli hónapokban jóval magasabb legyen a halálozás. A mi klimatikus viszonyaink alatt nyaranta erősebb az emberek immunrendszere” – mondta, hozzátéve: a halálozásoknak van éves hullámzása is, tehát még azt sem lenne érdemes feltétlenül magyarázni, ha egy adott évben magasabb lenne a halálozások száma, mint az előző év három hónapjában.
