Sokba kerülhetnek az újságíróknak a közérdekű adatok

közérdekű adat

Akár több tízezer forintot is kérhetnek hamarosan az állami szervek a közérdekű adatok kiadásáért. Orbán Viktor aláírásával pénteken jelent meg az a kormányrendelet, amely szerint a négyórányit meghaladó munkaerő-ráfordításért óránként legfeljebb 4400 forintot számlázhatnak ki a közérdekű adatok gazdái.

A kormányoldal már tavaly nyáron megteremtette a törvényi lehetőségét annak, hogy a minisztériumok, hivatalok, állami cégek pénzt kérjenek, ha egy adatigénylés teljesítése az alaptevékenységük ellátásához szükséges munkaerő aránytalan mértékű igénybevételével jár. Az adatgazdák egy része próbálkozott is azzal, hogy erre hivatkozva pénzért ad ki adatokat, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) azonban rendre az igénylőknek (jellemzően újságíróknak) adott igazat, mondván, nem készült el az a kormányrendelet, amely pontosan meghatározza, mekkora költség számítható fel.

A Népszabadság legutóbb az olimpiai pályázatért felelős Budapest 2024 Zrt. eljárása miatt fordult panasszal a Péterfalvi Attila vezette hatósághoz, miután a cég 110 ezer forintot kért az egyetlen gépelt oldalnyi listáért, amely szerződéseinek adatait tartalmazta. A NAIH lapunknak adott igazat, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy a költségtérítés lehetséges mértékét megállapító kormányrendelet nem lépett hatályba.

Tizenöt nap múlva azonban hatályba lép, ráadásul a korábban közzétett tervezetnél sokkal kedvezőtlenebb tartalommal. Az ugyanis legfeljebb 1100 forintos óradíj kiszámlázását tette volna lehetővé, a végül megszületett jogszabály viszont ennek a négyszeresét. Márpedig 4400 forintos óránkénti díjazás a közigazgatásban legfeljebb főosztályvezetőket illet meg, míg az adatigényléseket a legtöbbször jóval kevesebbért dolgozó előadók teljesítik.

Az adatigénylők így legfeljebb a közérdekű adatok kezelőinek jóhiszeműségében reménykedhetnek – abban, hogy nem állítják majd, hogy a valóságosnál jóval több időt fordítottak a kért adatok összeállítására. Számos állami szerv közadat-kezelési gyakorlata azonban nem táplálja ezt az optimizmust.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.