Sokat veszíthetnek a kerületek

De korántsem a XVIII. kerület az egyetlen, amelynek városfejlesztési ötletei hiányoznak a dokumentumból. A II., IV., V., VI., IX., XII., XIV. és a XVII. kerület fejlesztési javaslatai szintén nincsenek benne a felsorolásban. Néhány kerület azonban komolyan vette a kérést és hosszan sorolta saját ötleteit. Óbuda-Békásmegyer különösen fontosnak tartotta azM0-s körgyűrű folytatását, a Körvasút körút megépítését, a 11-es út és az M3-as autópálya összekötését, kerékpárutakat kért, majd végezetül jelezte, hogy az önrészre sincs pénze a kerületnek. Erzsébetváros bizonytalannak találta a forrásokat, de prioritást kért a belső városrészek rehabilitációs programjainak, miközben hiányolta a dokumentumból a magasházak dilemmáját.

Az I. kerület a fejlesztések időbeni és fontossági sorrendjének meghatározását kérte számon a tervkészítőkön. Józsefváros a Magdolna Negyed programmal „házalt”. Kőbánya nem osztotta a főváros azon véleményét, hogy a szűkülő uniós források miatt elsősorban önfenntartó projekteket kellene indítani, mivel számos probléma – árvízvédelem, szociális városrehabilitáció – soha nem lesz orvosolható önfinanszírozó módon. Jónak találták viszont a tervben jelzett városfejlesztési alap létrehozását, amelyet a városfejlesztési beruházások eredményeinek meghatározott százalékából töltenének fel. Ebből indulhatnának újabb projektek, de más fejlesztési célú forrásokat is ide irányítanának át.

A XI. kerület a kelenföldi pályaudvar térségének kérne nagyobb hangsúlyt, míg Angyalföld a Körvasútsori körút mellett az új aquincumi híd megépítését, illetve a Dunamenti zóna kiemelt szerepének rögzítését szorgalmazta. A XV. kerület nem igazán értette, hogy lehetne egy családi házas övezetben „növelni a zöldfelületi intenzitást”, másrészt „kért” egy P+R parkolót az M3-as bevezető szakasza mellé. A XVI. kerület viszont határozottan ellenzi a Körvasútsor menti Munkáskörút és a Külső keleti körút Szilas-patak menti megépítését.

Kispest számos javaslattal élt, köztük az M3-as metró összekötését az 50-es villamossal és a 42-es villamos vonalának meghosszabbítását a Gloriett lakótelepig és két felüljáróval is megtűzdelnék a Körvasútsort. Pesterzsébet a krízisterületek felszámolásához kért segítséget és Csepellel együtt sürgették a Galvani és az albertfalvai hidak megépítését.

A leghosszabban érvelő Csepel sok más mellett felvetette egy új kikötő, illetve P+R parkolók létesítését, valamint szabadidős zónák és a Duna-part fejlesztését. (Hárost pedig „a kompakt város elvével megfojtott” területnek nevezte.) Budafok a Leányka utcai lakótelep rehabilitációját és a Tátra–Mátra utcai hulladéklerakó rekultivációját sorolta fel és a döntéshozók figyelmébe ajánlotta a Magyar Zarándokutat.