Ez volt az utolsó pillanat, amikor a felek maradéktalanul elégedettek voltak az üzlettel.
15 milliós félreértés
A vevők ugyanis a szerződés aláírása után néhány órával szembesültek egy aprónak tűnő változással, amíg ugyanis az előszerződésben a 88,5 milliós ár előtt még szerepelt a bruttó szó, addig a végleges szerződésben már nem. A különbség – mint utóbb kiderült – nem elírásból fakadt, hanem abból adódott, hogy az önkormányzatnál időközben rájöttek, a telek eladása nem tartozik az áfakörbe.
Csakhogy a vevők szerint így burkoltan árat emelt a település: ők ugyanis vissza tudták volna igényelni a 15 milliós forgalmi adót, ezért az épület végül csak 73,8 millióba került volna nekik. Így viszont, az áfa visszaigénylése nélkül 88,5 millió lett a valódi ár. Végül nem sokat vitáztak ezen a felek, mert kiderült,
akad a 15 milliós félreértésnél nagyobb baj is.
Amikor ugyanis a befektető megpróbálta haszonnal továbbadni az épületet, az egyik vevőjelöltje pontosan kimérette az ahhoz tartozó területet, s kiderítette, a vízparti terasz valójában nem is tartozik az ingatlanhoz.
Ez pedig jókora csapást jelentett, az épület legforgalmasabb, legjövedelmezőbb üzlete a büfé és kávézó, amelynek nincs fedett része, tehát a terasz nélkül lényegében megszűnik a vendéglátóhely, így a bevétel jelentős része. Fábián Zoltán szerint sokáig el sem akarták hinni, hogy olyan területet adott el nekik az önkormányzat, ami nem is a településé volt. Az adásvételi szerződéshez ugyanis az önkormányzat alaprajzot is csatolt, azon pedig az épülethez tartozóként volt feltüntetve a terasz.
Eltitkolt tulajdonos
Emellett – folytatta a vállalkozó – mellékelték az üzlethelyiségek akkori bérlőivel kötött szerződést, amiben az állt: a bérbeadó badacsonytomaji önkormányzat „kizárólagos tulajdonát képezi (…) a főépülethez csatlakozó (…) burkolt terasz”. A vállalkozó szerint a helyszínen a kialakítástól a burkolatokon át minden arra utalt, hogy a terasz és az épület egy egységet alkot.
– Mindezek után ráadásul kiderült, hogy szó sem volt vétlen hivatali tévedésről. Az önkormányzat ugyanis éveken át bérelte a terasz területét a vízügyi igazgatóságtól, tehát pontosan tudták, hogy nem az övék a terasz
– fogalmazott Fábián Zoltán. A történtek miatt a vevők előbb úgy gondolták, „beérik” azzal, ha a területvesztés okozta értékcsökkenést megtéríti a település, de végül arra jutottak: azt kérik a bíróságtól, hogy érvénytelenítse az adásvételi szerződést a történtek miatt.
Ingatlanos politikus
A Veszprémi Törvényszék ítéletében Fábián Zoltánéknak adott igazat: a szerződést érvénytelenítette, mert igazolták a „megtévesztés tényét”, nem tudtak arról a lényeges körülményről, hogy a terasz nem tartozik az ingatlanhoz, ezért az önkormányzatnak vissza kell fizetnie a vételárat.
Kerestük a település független polgármesterét, Krisztin N. Lászlót, de arra hivatkozva, hogy még folyamatban van az ügy, nem kívánt nyilatkozni. Az ítélet indoklásából azonban kiderül, hogy az önkormányzat egyebek mellett azzal védekezett: a település egyik akkori alpolgármestere azt mondta, szóban tájékoztatták a vevőket az „ingatlan tényleges határvonalairól”. Ezt a tanúvallomást azonban a bíróság nem fogadta el. Sőt, megjegyezte,
a település második embere „alpolgármesterként, egyben pedig az ingatlan értékesítésével megbízott ingatlanközvetítőként is érdekelt volt az ügyletben, így elfogulatlansága megkérdőjelezhető”.
Az ítélet egyelőre nem jogerős, mert minden érintett fellebbezett. Fábián Zoltán azért, mert az épületre költött majd 30 millió forintot és annak kamatait is szeretnék megkapni. Az önkormányzat pedig alighanem továbbra is érvényben tartaná a szerződést. Ha másért nem, azért: információnk szerint komoly csapást jelentene az idén 637 millió forint költségvetésű településen, ha az ingatlan vételárát, 88,5 millió forintot vissza kellene utalni.
