Simicskó békeidőben is bevetné a katonákat
Több országban, s még uniós szinten sem működött megfelelően a biztonsági rendszer, a magyar biztonsági szervek, a magyar katonák és rendőrök viszont helytálltak – közölte a miniszter, aki szerint a migrációs válsághelyzet tesztelte a magyar rendszert, és az kiválóan tette a dolgát. Az elmúlt év a tömeges migrációból fakadó válsághelyzet, a párizsi terrortámadások nyomán biztonságpolitikai szempontból igen intenzívvé vált – tette hozzá a miniszter.
Simicskó kitért arra, hogy a magyar katonák megfeszített munkán vannak túl. A legkritikusabb területeken kiépítették a fizikai határzárat, s továbbra is fenntartják a katonai járőrtevékenységet a határokon és több város közterületein. Emellett felkészítő gyakorlatokat rendeltek el, továbbá komoly erőkkel vettek részt nemzetközi szintű NATO-hadgyakorlatokon, mindemellett csaknem ezer magyar katona van külszolgálaton különböző missziókban, Afganisztántól, Irakon és Cipruson át a Nyugat-Balkánig.
A honvédelmi miniszter azt mondta: számára most az a legfontosabb, hogy áttekintsék az eddigi eredményeket, azt, hogyan végezték a munkájukat, s vonják le a tanulságokat, és nézzék meg, miként lehet tovább erősíteni az ország biztonságát. Ehhez szerinte a minisztériumi struktúrát is át kell tekinteni: azt, hogy jól működik-e, megfelelően szolgálta-e az ország biztonságát a minisztériumi apparátus.
Emellett a tárcavezető szerint azt is át kell tekinteni, az alaptörvény különleges jogrendre vonatkozó része kellő mozgásteret és lehetőséget ad-e arra, hogy a biztonságot növelni tudják. Úgy véli, érdemes elgondolkodni azon, hogy a terrorveszély elhárításában milyen keretek között segíthet a Magyar Honvédség, s milyen jogszabály-módosítások szükségesek, amelyek feljogosítják a katonákat a terrorhelyzet kezelésére békeidőszakban is. Ezekben a kérdésekben a jövőben Simicskó István egyeztetni kíván a parlamenti frakcióval rendelkező pártok szakpolitikusaival is.
Szintén ötpárti egyeztetéseket kezdeményezne a honvédelmi miniszter a tartalékos rendszer továbbépítéséről. Simicskó szerint akkor lehet a honvédelem valóban nemzeti ügy, ha azt a társadalom valamennyi tagja magáénak érzi. Úgy véli, ehhez területvédelmi alapokon is újra kellene gondolni a rendszert: azt, hogyan lehetne például járási vagy megyei szinten összefogni a tartalékosokat.
Ezzel együtt fontosnak tartja, hogy azokat a volt szerződéses katonákat, akik már néhány évet szolgáltak a honvédség kötelékében, rendelkeznek katonai ismeretekkel, legalább tartalékosként visszacsatolják a rendszerbe.
Simicskó István elmondta továbbá: a „katonasuli program" szélesítését is tervezik a jövőben, hogy minél többen tanulhassák meg az iskolákban is a katonai alapismereteket. Emellett a honvédelmi miniszter – egykori sportállamtitkár – például a különböző technikai sportok, küzdősportok, így a sportlövők, vívók, cselgáncsozók szövetségeivel való együttműködésben szólítaná meg a fiatalokat. Kiemelt fontosságúnak nevezte a Magyar Honvédség és a budapesti Honvéd Sportegyesület együttműködésének megerősítését.
A mostani válsághelyzet rávilágított arra, hogy igenis szükség van a tartalékos rendszerre – hangsúlyozta, megjegyezve: az elmúlt időszakban nőtt az önkéntes, a szerződéses katonai szolgálat és a honvédelmi pálya iránt érdeklődők száma. Simicskó szerint lehetővé kellene tenni, hogy önkéntes alapon kiképzésben részesülhessen az a fiatal, aki ezt szeretné. Úgy véli, lenne rá társadalmi igény, hogy a magyar fiatalok önkéntes alapon, a középiskola elvégzését követően vagy már felsőfokú tanulmányai közben – akár plusz kreditpontokért – a nyári szünetben egyhónapos alapkiképzésen vehessenek részt.
Simicskó István a jövőre nézve kiemelte: fejleszteni, erősíteni kell a honvédséget, ezzel együtt meg kell becsülni a katonákat is. Ezt a célt szolgálja, hogy – 2002 után – 2015-ben sikerült teljes körű illetményfejlesztést megvalósítani, melynek nyomán 2019 januárjáig átlagosan mintegy ötven százalékkal növekszik a katonák illetménye.
