galéria megtekintése

Simicska tízmilliárdoktól esik el

Simicska Lajos eddig több tízmilliárd forint bevételtől esett el az Orbán Viktor miniszterelnök ellen folytatott háborúban, és ebben a nagyságrendben folytatódhat a piacvesztése. A pontos összeget alighanem az érintett sem ismeri, lapunk mindenesetre megpróbálta kiszámolni, mennyit buktak Simicska cégei, mióta tengelyt akasztott a kormányfővel.

A Simicska-birodalom zászlóshajója, a Közgép 2014 nyarán érezhette meg, hogy változott a széljárás. A fejlesztési tárca hirtelen visszavonta az M0-s régi, nagy Duna-hídjának felújítására kiírt bő 30 milliárd forintos beruházástenderét. A szakma úgy tartotta, ezt a projektet a Közgép nélkül Magyarországon nem lehetne megoldani. Korábban a cég a politikai akarat miatt volt megkerülhetetlen, most az kezdett problémát okozni, hogy a korábbi győzelmi sorozata miatt egyes építkezési technológiákban egyeduralkodóvá vált a Közgép.

A hídfelújítás lefújása még akár véletlen is lehetett, ám márciusban a Miniszterelnökség – az Euró­pai Bizottság azóta sem igazolt kartellgyanújára hivatkozva – leállította az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közti szakaszának folyamatban lévő építését. A Közgép és konzorciumi partnere, az A-Híd Zrt. a nettó 110 milliárd forintos projekt részeként épülő Tisza-híddal és a hozzá vezető 2,3 kilométernyi autópályával ragadt bent ebben a megrendelésben. A 30 százalékos készültségnél leállított munka rájuk eső része a szerződés szerint 32,5 milliárd forintba került volna.

Simicska Lajos (középen) Németh Lászlóné volt miniszterrel és Liszkay Gábor egykori Magyar Nemzet-főszerkesztővel, aki azóta felmondott neki
Simicska Lajos (középen) Németh Lászlóné volt miniszterrel és Liszkay Gábor egykori Magyar Nemzet-főszerkesztővel, aki azóta felmondott neki
Forrás: Közgép

 

Méghozzá úgy, hogy a teljes sztrádaprojektre 33 milliárd forint előleget, illetve az elvégzett munkákért 48 milliárd forintot akkor már átutaltak a beruházásban részt vevő Strabag, Colas, Swietelsky, Közgép, A-Híd ötös fogatnak. Arra azonban, hogy ebből kinek mennyi jutott, illetve hogy a különféle jogcímeken kifizetett előlegekből ki mennyit kapott vagy utalt vissza a szerződések felmondása után, nincs hír. Így valószínű, hogy bár vállalt feladatai egy részét Simicska Lajos cége nem végezhette el, a vállalkozás még mindig pénzénél lehet.

Súlyosabb következményekkel járt, hogy júliusban az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság győr-gönyűi kikötő fejlesztésére kiírt tenderén hamis adatszolgáltatással vádolták meg a Közgép konzorciumát. Amilyen alapossággal terelték korábban a közpénzt a Közgép felé, most olyan alapossággal keresték meg a hibát, amelynek segítségével elzárhatják a pénzcsapot. Végül egy alvállalkozó két hajójának hibásan megadott zárt fedélzetméretei elegendők voltak a totális bukáshoz. A Közgép és szövetségese, a Kötiviép’B nemcsak a megbízást és vele a 6,67 milliárdos árbevételt bukta el, de büntetésből három évre az állami és önkormányzati közbeszerzésektől is eltiltották a céget. Annak eldöntése, hogy ez a kizárás jogszerű volt-e, egy ideig még munkát ad a bíróságoknak. A Közgép első fokon nyert, ám a Közbeszerzési Hatóságnál a bírói döntés ellenére tiltólistán van.

A háborús veszteségeket a Közgép egyelőre kevéssé érzi: az előzetes várakozások szerint a vállalat 2015-ös árbevétele sem lesz feltétlenül szerényebb, mint az előző évben, amikor 112,9 milliárd forintot számlázott megrendelőinek. Sőt aláírt szerződései még az idén is éppen elég munkát adnak ahhoz, hogy a ma már korábbi létszáma felével dolgozó társaság a 2016-ot is tisztes bevétellel zárja.

A Közgép már elbocsátotta dolgozóinak felét
A Közgép már elbocsátotta dolgozóinak felét
Koncz György / Népszabadság

Más kérdés, hogy a parlamenti ciklus második felére akkor is borítékolhatók a nehéz­ségek, ha a Közgép netán győzelmet arat a Közbeszerzé­si Hatóság felett, és a három évre szóló kizárását jogerős döntéssel hatályon kívül helyezi a bíróság. Nagy falat akadna: az esztergomi vasút villamosítása, a dél-balatoni vasút Szántód–Balatonszentgyörgy közti átépítése, valamint a Kelenföldet Pusztaszabolccsal összekötő vasútvonal felújítása együttesen akár százmilliárd forintot is hozhat a legjobb ajánlatot adó konzorciumoknak. Az viszont kérdéses, akad-e partner, amelyik a Közgéppel összeállva szeretne versengeni a kormányzati döntést meghozók kegyeiért.

Kiszáradó agrárparadicsom

2014 óta több olyan kormánydöntés született, amely kizárólag vagy elsősorban Simicska Lajos mezőgazdasági érdekeltségeinek ellehetetlenítése érdekében született, ám ezek együttes hatásai sem érnek fel azzal, ha a célcsoport elveszíti a nyilvánvalóan politikai alapon osztogatott, uniós forrásból érkező beruházási és fejlesztési támogatásokat. Ezek teszik ugyanis lehetővé, hogy a kormány továbbra is oligarcha-barát agrárpolitikát folytasson, de ennek Simicska már ne legyen a haszonélvezője.

Az egykori Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Zrt., a Lajta-Hanság Mezőgazdasági Zrt., a Sárvári Mezőgazdasági Zrt. és a Szombathelyi Tangazdaság Zrt. alkotta konglomerátum, a Nyerges–Simicska páros kezében lévő Mezort-csoport az elnyert területalapú támogatásokat tekintve a második legnagyobb agárérdekeltség az országban, és valószínűleg a legnagyobb vesztese annak a kormánydöntésnek, hogy az 1200 hektár fölötti területekre jutó területalapú uniós támogatást egy éve nem kapják meg a nagybirtokok. A Mezort neve mellett több mint 14 ezer hektár szerepel a K-Monitor birtokösszesítésében, vagyis önmagában a területalapú támogatásokon elszenvedett veszteség évente százmilliós nagyságrendű. Ugyanakkor a csoport a legtöbb agrárpénzt (a Miniszterelnökség adatai szerint 2007–2014 közötti első uniós pénzügyi ciklusban mintegy 33 milliárd forintot) beruházási és fejlesztési célokra kapta, ennek a forrásnak az elzáródása lehet a legfájóbb pénzügyi veszteség az agrobizniszben Simicskáék számára.

A kivéreztetés másik eszköze az eddig az államtól bérelt földek díjának megemelése: a jelenleg is zajló földprivatizáció a Simicska-érdekeltségek által művelt földek dobra verésével kezdődött, és a kormány annak lehetőségét is igyekezett megteremteni, hogy az új tulajdonosok fölemelhessék a bérleti díjakat. (Hargitai Miklós)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető