A közbeszerzési kiírás szövegét tekintve a Publimont-nak csekélyek az esélyei. A BKV ugyanis rendkívül részletesen szabta meg a feltételeket. Alkalmatlan az a pályázó, amelyik „nem rendelkezik városi közösségi közlekedési hálózatban” legalább négyszáz, 8–12 négyzetméteres óriásplakáttal. A vállalat még azt is kikötötte, hogy ezeknek a plakátoknak lehetőleg a metróállomásokon kell lenniük. Bár a Publimont-nak – a honlapja szerint – összesen nyolcezer óriásplakátja van, ezek közül alig több mint 30 található a BKV állomásain.
Úgy fest, a feltételeknek kizárólag egy francia hátterű cég, a JCDecaux Zrt. felel meg. Ennek oka, hogy a BKV reklámfelületeinek értékesítéséről szóló, 1999-ben aláírt szerződés alapján a Publimont, a JCDecaux és a Hungaroplakát anyavállalata, a Hajdú Vagyonkezelő Kft. (pontosabban jogelődeik) felosztották egymás közt a közlekedési társaság reklámfelületeit. Így a Publimont-nál vannak a járművek oldalai, illetve a kisebb plakátok, a JCDecaux-nál pedig az óriásplakátok, amelyeknek egy jelentős részét a metróállomásokon állították ki.
A Publimont ügyvezető igazgatója, Fecske Zoltán a Népszabadsággal azt közölte, meglepődtek a kiíráson, de egy másik hirdetésszervező céggel, a Hungaroplakáttal összefogva beadták az ajánlatukat. Samu Tímea, a JCDecaux társ-vezérigazgatója lapunknak szintén megerősítette, hogy ők is beadták az ajánlatukat. A BKV a folyamatban lévő eljárásra hivatkozva nem szolgáltatott adatokat, ám – információink szerint – csak ez a két pályázat verseng egymással.
|
| Fotó: Szabó Miklós / Népszabadság |
A helyzet pikantériája, hogy a BKV-nak a közbeszerzési kiírással sikerült kizárnia egy olyan céget is, amelyben tulajdonrésze van. Ugyanis a reklámfelületek értékesítését az 1999-es szerződés értelmében jelenleg a Peron Reklám Kft. végzi, amelyben a fent említett három cég mellett a BKV-nak 25 százalékos részesedése van. Ám a Peron most nem indulhatott, mivel nem minősül „reklámközvetítőnek”, ami alkalmassági feltétel.
A BKV lapunknak azzal indokolta a szűkre szabott feltételeket, hogy olyan társaságok jelentkezését várja, amelyek piaci méretükből adódóan, tapasztalataik révén képesek megbirkózni a feladattal. Ám ez az érvelés azért is sántít, mert az OM Audit nevű, közterületi reklámokat figyelő cég szerint az óriásplakátok számát tekintve a Publimont az országos piacon fej fej mellett van a JCDecaux-val. 2014-es árbevételét tekintve pedig majdnem kétszer akkora, mint a francia cég. Ennek persze az is az oka, hogy a Publimont-t az előző ciklusban kitömték állami hirdetésekkel. A BKV szerint jelenleg is folyik a pályázók alkalmasságának megállapítása, és heteken belül kiderül, ki ment át a szűrön.
A Népszabadság információja szerint a Peron Reklám Kft. bírósághoz fordult a kiírás miatt, tehát pereskedik anyavállalatával. A cég vezetője, Németh József erről annyit mondott: ha így lenne, azt jelentené, hogy a tulajdonosok között olyan feszültség alakulhatott ki, amiben ügyvezetőként nem foglalna állást.
A BKV eljárása a 2010-es kormányváltás utáni történtekre emlékeztet. 2011-ben és 2013-ban szintén le akartak zavarni egy-egy tendert, de az akkori kiírás még a Fidesz gazdasági holdudvarát irányító Simicska cégeinek kedvezett.
A Fővárosi Közgyűlés öt éve úgy döntött: nyílt versenyeztetéssel – de nem közbeszerzéssel – választja ki a Peront felváltó partnert. A felhívásba belekerült, hogy a résztvevőknek két, minimum 50 millió forint értékű, önkormányzattal kötött reklámgazdai szerződéssel kell rendelkezniük. Ilyen szerződésekkel főleg Simicska cégei rendelkeztek. Ráadásul a BKV 2011-ben kikötötte, a pályázónak nem lehet olyan plakátja a városban, amely zavarja a közúti közlekedést. Az utóbbi feltétel a spanyol hátterű Esma nevű céget tette a célkeresztbe. Ironikus, hogy a Publimont most az Esma egykori tulajdonosainak cégével, a Hungaroplakáttal indult közösen a tenderen. Mi több, 2011-ben az Esma és JCDecaux (akkori nevén: Epamedia) közösen tiltakozott a Publimont-nak kedvező kiírás ellen.
|
| Fotó: Szabó Miklós / Népszabadság |
Végül a Közbeszerzési Döntőbizottság elmeszelte a pályázatot, sőt kétmillió forint bírságot szabott ki a BKV-ra. A közgyűlés 2013-ban már közbeszerzéssel próbálkozott volna, de abba is belefoglalták a versenykorlátozó kitételeket. A felháborodást látva a városvezetés visszavonta a tervezetet. Simicskáék belenyugodtak, hogy nem lehet övék a BKV összes reklámfelülete. Ebben szerepet játszott, hogy a BKV 2011-ben távozott vezérigazgatója, Kocsis István határozatlan időre meghosszabbította a Peron kontraktusát.
Plakáttörténelem
A JCDecaux párizsi központú cég, három év kihagyás után 2012-ben tért vissza hazánkba, amikor megvásárolta az Epamediát, a hazai piacvezető közterületi reklámcéget. A társaság helyzete a 2008-as válság után megrendült; többször tulajdonost váltott. Az Epamedia egyik jogelődje a Multireklám volt, amelyet egy magyar vállalkozó alapított 1990-ben. Az 1999-es BKV-tender egyik győzteseként még az OTP elnök-vezérigazgatójának érdeklődését is felkeltette, a Multireklám 2005 és 2007 között Csányi Sándor vagyonkezelő cége tulajdonában volt. Ekkor fordult meg a Multireklámban Tombor András, aki forrásaink szerint manapság a Fidesz érdekeit képviseli a piacon. Az Epamedia – majd a tulajdonosváltást követően a JCDecaux – irányítását hat éve Samu Tímea, a T-Systems korábbi gazdasági igazgatója, és a tévés piacról érkezett Szelei Szilárd látja el. A cég 2010 és 2014 között megduplázta az árbevételét, két éve 4,7 milliárdos forgalmat realizált.
A Peron Reklámmal még Demszky Gábor idején kötötte meg a szerződést a BKV. A közlekedési vállalat 1999-ben a cég 74,8 százalékát az Esmának, a Multireklámnak és az Europlakátnak. Az értékesítés ellen tiltakoztak a Fidesz fővárosi képviselői, arra hivatkozva, hogy az Esma vezetője, Bleuer István jó kapcsolatokat ápol az MSZP-vel. Egy ideig a szocialisták médiapolitikusa, Gellért Kis Gábor irányította a Peron Reklámot, majd Bleuer részt vett a Népszava megmentésében. A Multireklám előbb az Epamediánál, 2014-ben a JCDecaux-nál kötött ki. Az Europlakátot egy hónappal a 2010-es választás előtt nevezték át Publimont-ná, pár hónappal később pedig Simicska vagyonkezelő cégeihez került.
Bár – főleg a 2008-as válság óta – nem olyan nagy üzlet a BKV reklámfelületeinek értékesítése, az utasszám miatt politikailag óriási a jelentőségük. 2014-ben szinte az összes jármű narancsszínbe borult, 2018-ban Simicska ezt biztos nem engedné. Forrásaink szerint ezért akarják kiszorítani a BKV felületeiről.
Simicska több fronton védekezik – Garancsi még nem készült fel – Tombor irányít a háttérből
A főváros szeptember végén döntötte el, hogy felbontja a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Mahir Cityposterrel a hirdetőoszlopok használatáról szóló szerződést. Januárban megkezdték az oszlopok elbontását. A Mahir bírósághoz fordult.
 |
| Szabó Miklós / Népszabadság |
Ezzel egy időben a BKV nem engedélyezte, hogy továbbra is terjeszthessék a területén a Metropolt, amely Simicska üzlettársának, Fonyó Károlynak a lapja. A Fidesz médiapolitikájára rálátó forrásunk szerint a JCDecaux most azért került a képbe, mert a párt a közterületi reklámpiacon rosszabbul áll, mint a médiapiacon. A kormányfő barátja, Garancsi István tavaly áprilisban megvásárolta ugyan az Esmát, ám nem tudott betörni a BKV-s bizniszbe. Bleuer ugyanis még 2012-ben átalakította a céget, és kiszervezte egy másik vállalkozásába ezt az üzletet. Garancsit terheli ráadásul azon plakátok visszaszerelésének a költsége, amelyeket az Esma 2012 után bontott el, miután a Fidesz törvénnyel tiltotta ki a közterületekről a „sofőrök figyelmét elvonó” reklámhordozókat. Miután Garancsi megvette a céget, visszavonták a tiltást. Több forrásunk is azt állította, a közterületi piac átszervezését a háttérből Tombor András irányítja. Tombor az első Orbán-kormány idején a miniszterelnök biztonságpolitikai tanácsadója volt, pár évig irányította a Multireklámot. Nemrég kiderült, hogy Habony Árpád, a kormányfő tanácsadója egy ideig abból a 20 millió forintból élt, amit 2009-ben Tombor adott neki kölcsön.
