Az új, még formálódó kormányzati struktúrában az egykori környezetvédelmi tárca szakmai portfólióját tovább szeletelik, a végső feladatleosztást egyelőre a leendő kormánytagok sem ismerik. Seszták elöljáróban mentegetőzött is ezért, a magánérdekeltségeivel kapcsolatos kérdéseknek elébe vágva pedig azt állította: nem volt, nincs és vélhetően nem is lesz a tulajdonában offshore cég – egyben kérte, hogy akinek ezzel ellentétes tartalmú bizonyítékai vannak, azokat tegye közzé.

Földi Imre / Fotó

A miniszterjelölt szerint a korábban a Simicska-Nyerges cégbirodalomból érkezett Németh Lászlóné által vezetett minisztériumnak „a 2010-ben elkezdett úton" kell továbbhaladnia. Azaz nem lesz például változás az energiapoltikában, folytatódik az atom-szén-zöld energiaforgatókönyv megvalósítása és a paksi bővítés előkészítése, ugyanakkor az eddiginél látványosabb lépéseket kell tenni az energiahatékonyság javítása és a karbonszegény, környezetkímélő közlekedés elterjesztése érdekében.

A kérdések sorát az MSZP-s Heringes Anita kezdte, többek között azt tudakolva, hogy mit tervez tenni a kormány a hulladékkezelés folyamatban lévő összeomlásának megállítására, és a szintén a „rezsicsökkentéstől sújtott" kéményseprés megmentése érdekében.

Földi Imre / Fotó

Válaszában Seszták – annak rögzítése után, hogy egyelőre fogalma sincs, melyik tárcához fog tartozni a hulladékügy - egyrészt leszögezte, hogy a kétségkívül áldatlan állapotok kialakulásáért nem csak a rezsicsökkenés felelős, azt azonban ő sem cáfolta, hogy az adminisztratív, a költségek (szintén kormányzati) megnövelését nem ellensúlyozó árszabályozás is az okok között van. A miniszter szerint Magyarországon nem lesznek nápolyi állapotok a hulladékszállításban – egyebek között azért, mert a törvény értelmében ilyenkor a katasztrófavédelem és az általa kijelölt kényszerszolgáltató látná el a feladatot –, azt is leszögezte azonban, hogy a hulladékkezelés nem katasztrófavédelmi, hanem piaci keretekben kell hogy működjön a jövőben. - Olyan piaci szektort kell teremteni, amely képes az ország összes településén ellátni a hulladékbegyűjtést és a hasznosítást – hangsúlyozta, nagyvonalúan túllépve azon a tényen, hogy éppen ez volt a helyzet, mielőtt az Orbán-kormány belevágott a szektor újraszabályozásába.

Burkolt kormánykritikát fogalmazott meg a jelölt a jelenleg az ország hét megyéjében szünetelő kéménysepréssel kapcsolatban is: szerinte nem lenne szabad olyan szabályozási környezetet kialakítani, amelyben akár egy emberélet is veszélybe kerülhet bizonyos közszolgáltatások ellátatlansága miatt, és a probléma megoldása az új kormány egyik első feladata lesz.

Seszták Miklós ezután annak a véleményének adott hangot, hogy az iskolai papírgyűjtésnek (elsősorban a tevékenység fontos szemléletformáló hatása miatt) folytatódnia kell, és ez „nem lehet pénzkérdés" – a jelek szerint a felkészítői elfelejtették tájékoztatni, hogy a gyűjtés nem pénzhiány miatt áll le január elejétől, hanem azért, mert a hulladéktörvény módosítása kifejezetten megtiltja.

Földi Imre / Fotó

Sallai R. Benedek, a bizottság elnöke azt kérdezte Sesztáktól, hogy mit tervez tenni a kistelepüléseken élők méltatlan közlekedési viszonyainak rendezéséért. A miniszterjelölt válaszában kiemelte: ő lesz a kormány Budapesttől legmesszebb élő minisztere, maga is naponta szembesül ezekkel a gondokkal, és megoldási lehetőséget is lát, például abban, hogy a közmunkaprogramot ki lehetne terjeszteni a bekötőutak javítására. Válaszából ugyanakkor az is kiderült, hogy a kormány prioritáslistáján az autópályák országhatárig történő kivezetése szerepel. Sallai arra is rákérdezett, hogy abban a felállásban, ahol a fejlesztési források egy másik tárcához (a miniszterelnökséghez) fognak tartozni, ki lesz a valódi gazdája a pénzeknek. Seszták Szerint ezt ő is megkérdezte Orbán Viktortól, és azt a választ kapta, hogy a szaktárcák nem alá- hanem mellérendelt viszonyban lesznek a miniszterelnökséggel.