Semmilyen következménye nincs Orbán népszavazásának

Orbán szerint ha a nemek kerülnek többségbe a referendumon, a magyar kormánynak el kell arról is gondolkodnia, hogy az európai politikára nézve milyen következménye lehet egy ilyen döntésnek. „De ez másodlagos szempont. Számomra alapvető, fundamentális kérdésről van szó: dönthet-e a magyar emberek helyett bárki más arról, hogy mi itt magyarok kikkel éljünk, vagy ne éljünk együtt. Meggyőződésem, hogy minden demokrácia erről szól, hogyan lehetnek hűségesek a magyar emberek saját országukhoz” – hangoztatta. Szélesebb összefüggésben úgy értelmezte a népszavazást, hogy a referendumon azon erők hangját képviselik, akik az Európai Uniót szabad emberek szövetségeként és nem egy Európai Egyesült Államokként képzelik el. Állítása szerint ebben az értelemben tehát a magyar népszavazás kétségkívül a szabad nemzetek szövetségének koncepcióját erősíti, ahogy a brit népszavazás is ezt teszi – mondta.

Rogán Antal már a sajtótájékoztató előtt benyújtotta a miniszterelnök által ismertetett kérdést hitelesítésre a Nemzeti Választási Bizottsághoz.

Fotó: Veres Viktor / Népszabadság

A sajtótájékoztatón összesen három sajtóorgánum is kérdezhetett, Kovács Zoltán kormányszóvivő ezt azzal indokolta, hogy a kormányülés szünetében zajlik a sajtótájékoztató. Arra az újságírói kérdésre, hogy esetleg más kérdést is feltesznek-e a népszavazáson, például a vasárnapi zárva tartásra vonatkozót – különös tekintettel arra, ami kedden a Nemzeti Választási Irodánál történt –, Orbán Viktor úgy reagált, semmiképpen sem keverik össze a szezont a fazonnal. A magyar nemzeti közösség létezésének legfontosabb kérdése, miszerint kikből áll a magyar nemzet, kik élhetnek Magyarország területén, és van-e ebbe beleszólása a magyar népnek, nem keverendő össze, semmilyen más kérdéssel – nyomatékosította. Egy másik kérdésre, amely úgy hangzott, hogy ha nem lesz eredményes a kötelező kvótáról a népszavazás, ha például nem mennek el elegen, lemond-e a kormány, a miniszterelnök azt válaszolta: „Olyan kérdést tett fel, melyet nem vitattunk még meg.”

Menekülés a szerencsétlen szituációból

A sajtótájékoztatón a miniszterelnök nem beszélt arról, hogy egy magyar népszavazással – ha egyáltalán eredményes és érvényes lesz is a referendum – és egy azt követő parlamenti döntéssel Magyarország nem tudja érvénytelenné tenni az uniós döntést a kötelező kvóta alkalmazásáról. Világos, hogy Orbánnak a referendum személyes politikai szempontból fontos; kimenekülés abból a politikailag szerencsétlen és megmagyarázhatatlan szituációból, hogy múlt pénteken megszavazta az Európai Tanács döntését, és a voksával közvetve ugyan, de a korábbi, a nem önkéntességen alapuló kvótákról szóló EU-határozatokat is elfogadta.

A kormányzati kommunikáció nyilván az orbáni kettős beszédről és „árulásról” szóló ellenzéki vádakat próbálja semlegesíteni. Tegyük hozzá, a népszavazást a kvótákról hétfőn a parlamentben Vona Gábor a Jobbik javaslatként vetette fel – azaz a kormány a referendum kezdeményezésével a Jobbikot jobbról előzi. Másrészt, ha a népszavazáson a többség elutasítja a kvótát, és az Országgyűlés ezt jóváhagyja, a miniszterelnök a legszélesebb legitimációval a háta mögött, a „magyar nép nevében” tiltakozhat a migrációról szóló uniós döntések ellen.

A politikai szál a fontos

A miniszterelnök valóban mondhatja, hogy széles körű felhatalmazása van, ha sikeres lesz a népszavazás – értékelte a kormány kezdeményezését lapunknak Schöpflin György fideszes EP-képviselő. Megítélése szerint a baloldal nyilván „csúnya populista húzásnak” minősíti majd a lépést, „a népszavazás intézménye megkérdőjelezésének”, és értékalapon közelíti meg a kvóta kérdését, azt állítva, hogy a népakarat nem írhatja felül az elveket. Másrészt viszont a demokrácia arról szól, hogy a nép miként dönt – hívta fel a figyelmet Schöpflin. A politológus-történész professzor a Népszabadságnak a kormány népszavazási kezdeményezését úgy értékelte, érdekes lépés a játszmában, de jogi szempontból az Európai Unióban valószínűleg nincs különösebb jelentősége. Vagy ha van is, én arról nem tudok – válaszolta munkatársunk felvetésére. „Most a politikai szál a fontos” – tette hozzá a fideszes EP-képviselő.

A miniszterelnök szerint a törvények nem jók

Orbán egyébként kezdeményezi, hogy a Nemzeti Választási Iroda (NVI), illetve a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elemezze a népszavazások kezdeményezésénél kialakult helyzetet, és tegyen javaslatot a szabályok megváltoztatására. A miniszterelnök ezt egy kérdésre válaszolva mondta a kormányülés szünetében tartott sajtótájékoztatón, a választási irodánál történtek kapcsán. (Kedden minden bizonnyal a Fradi Security emberei – ugyanazok, akik a Fidesz-székházat is „védték” korábban –, megakadályozták, hogy az MSZP-s Nyakó István elsőként nyújthasson be népszavazási kezdeményezést a vasárnapi zárva tartásról a Kúria döntése nyomán.)

Fotó: Veres Viktor / Népszabadság

Az Orbánhoz intézett kérdést nem kötötték a Fideszhez, illetve a párt alelnökéhez, az FTC-elnök Kubatov Gáborhoz. Így a miniszterelnök is csak arról beszélt, kezdeményezi, hogy a választási iroda, illetve a nemzeti választási bizottság „nézzen szembe a helyzet fenntarthatatlanságával”, és változtassa meg azokat a szabályokat, amelyek nem biztosítanak „méltányos, kulturált és fair” körülményeket azok számára, akik élni akarnak a jogokkal. Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy a kormány „nem saját feje után indul el”, közösen kell megakadályozni szerencsétlen helyzetek kialakulását. Emlékeztetett, hogy nem először alakult ki ilyen helyzet a választási irodánál, döntéseket igényelnek ezek méltatlan helyzetek. Ezen helyzeteknek a szelleme ellentétes mindazzal, amit szeretnének Magyarországon látni – állította a miniszterelnök, megismételve, hogy a jogszabályok nem jók.

A népszavazás borítékolhatóan a fő témája lenne Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter hagyományos csütörtöki Kormányinfó sajtótájékoztatójának is, amely azonban elmarad. A tárcavezető az egyik közeli hozzátartozójának a temetésén vesz részt.