– Az egymilliót megígértem Orbán Viktornak, ahogy négy éve megígértem neki a félmilliós számot – mondta az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága előtti keddi meghallgatásán a nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszteri posztra jelölt kereszténydemokrata politikus.

– Csak így tovább – röviden így summázható, hogy Semjén mire készül új pozíciójában. Vagyis folytatni kívánja a határon túliaknak és a nyugati diaszpórában élőknek szánt különböző kormányzati programokat. Így a Kőrösi Csoma Sándor nevét viselő projektet, amely keretében tavaly egymilliárd forint jutott arra, hogy száz magyar fiatal menjen a diaszpórában élő magyar közösségekhez magyar nyelvet, kultúrát és szokásokat tanítani. Vagy a Nemzeti Regisztert, ez Semjén szerint nyomásgyakorló és mozgósító eszköz is lehet, ha Magyarországot például a sajtóban támadások érik. A határon túli magyarok iskolatámogatásával kapcsolatban, ami gyerekenként jelenleg évi 20 ezer forint, elhangzott: vizsgálják, hogy esetleg a szegényebb körzetekben lévő iskolákat jobban támogassák. Szávay István (Jobbik) felvetésére – miszerint a Felvidéken és a Kárpátalján a túl sok cigánygyerek miatt kevés magyar tanuló a magyar iskolákban – Semjén azzal felelt, ez a létező problémáknak csak egy része.

Az ülést Semjén azzal nyitotta: ma már a magyar politikai életben konszenzus van arról, hogy a határon túli magyaroknak jár a szavazati joggal járó állampolgárság és legitimek a Kárpát-medencei magyar kisebbségek autonómiaigényei is. A békés hangulatot először ott tört meg, amikor Kiss László (MSZP) a nemzet kisajátítását vetette a Fidesz szemére, mire a kormánypárt képviselői össztüzet zúdítottak Kissre, hogy a haza-, és nemzetáruló szocialisták jobban teszik, ha hallgatnak. Majd jött Szávay és Semjén éles szóváltása, amit az utóbbi az „Abcúg" szóval zárt le. Ezzel arra utalt, hogy a külhoni magyaroktól a Fidesz a voksok több mint 95, a Jobbik viszont csak 2 százalékot kapott most áprilisban.

Autonómiaügyben Semjén azt mondta, hogy azt az érintett magyar közösségek határozzák meg, hogy a létező európai autonómiamegoldások közül melyiket tartják követendőnek. Elhangzott, hogy Ukrajnában a titkosszolgálat (SZBU) már nem zaklatja azokat, akik felvették a magyar állampolgárságot. A miniszterjelölt – akit 6-2 arányban támogatott a bizottság – kijelentette: amellett van, hogy Kárpátalján a II. Rákóczi Ferenc óta magyarokkal tartó ruszinok is kaphassanak magyar állampolgárságot.