Közmunkások és a közmunkaprogram sikereiről nyilatkozó fideszes politikusok Reviczky Zsolt / Népszabadság

A maradék 99 milliárd biztosan nem lesz elég az év végéig, már csak azért sem, mert az Orbán-kormány kiemelt célként fogalmazta meg, hogy 2014-ben minél több embert vonjon be a közfoglalkoztatásba. Valószínűleg e tekintetben az sem másodlagos szempont, hogy a kormányzat erősen apasztaná a papíron nyilvántartott munkanélküliek táborát, és ennek érdekében további 170 ezerrel növelné a közmunkaprogramban alkalmazottak számát – derül ki egy a lapunk birtokába jutott kormányzati dokumentumból.

A cél érdekében főként a munkanélküli-segélyből élők, illetve az arra nem jogosult hátrányos helyzetűeknek – így a hajléktalanoknak, a menekülteknek és a romáknak – biztosítanának napi nyolcórás elfoglaltságot. Az érintetteknek a vízgazdálkodással foglalkozó magán- és állami cégek, az erdőgazdaságok, a nemzeti parkok, a rendészeti és katasztrófavédelmi szervezetek, a közútkezelők, a vasúti pályák működtetői biztosítanának munkát. A diplomások egy részének továbbra is munkalehetőségként ajánlják az úgynevezett digitális közmunkaprogramokat is. A tavaly november elején indított új közfoglalkoztatási program alapjait a Nemzeti Művelődési Intézetben dolgozták ki, és eddig csaknem négyezer diplomás vett részt ebben a programban.

A foglalkoztatási statisztika mindenképpen jobb lesz. A kormányzati tervek szerint ugyanis a nyilvántartott álláskereső 430 ezer ember harmada juthat közmunkához, aki meg elutasítja a felkínált lehetőséget, azaz nem akar majd havi bruttó 80-100 ezer forintért dolgozni, egyszerűen kiesik az adatbázisból.

Az idei közmunkaprogramhoz tervezett 158 milliárdos többlet egy részét a szociális ellátások fedezetének átcsoportosításából teremtenék elő – tudta meg lapunk. Tavaly az állam a központi költségvetési forrásokból közvetlenül 80,5 milliárdot költött a szociálisan rászoruló, munkajövedelem nélküliek támogatására. A rendszeres szociális segély, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (munkanélküli-segély), az időskorúak, a lakásfenntartási, az adósságcsökkentési támogatás, valamint az önkormányzatok saját bevételei terhére adható átmeneti, temetési segély, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás kerülne abba a kalapba, melynek egy részéből – a tervek szerint – előteremthető lenne a közmunka-lehetőségek bővítéséhez szükséges összeg.

A belügyi tárca indoklása szerint akik dolgoznak, azoknak a szociális körülményei javulnak. Azaz kevésbé szorulnak rá majd az érintettek ezekre az ellátásokra, így a források átcsoportosíthatók.