galéria megtekintése

Se helye, se értelme újabb emlékműnek

Az írás a Népszabadság
2015. 09. 02. számában
jelent meg.

5 komment


Czene Gábor
Népszabadság

Zsidó szervezetek körében sem aratott sikert a Mazsihisz elnökének indítványa, hogy legalább tíz évig ne épüljenek a XX. század vitatott korszakaival foglalkozó emlékművek Magyarországon.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a közelmúltban jelentette be, hogy társadalmi vitát kezdeményez a Szabadság térre tervezett „szovjet megszállási emlékmű” létrehozásáról. A miniszter aztán a Zsidó Közösségi Kerekasztal ülésén felkérte a zsidó szervezeteket, mondják el véleményüket az ötletről. Heisler András, a Mazsihisz elnöke lapunknak nyilatkozva javasolta a tízéves országos moratóriumot, mondván, a XX. századi témájú emlékművek és szobrok súlyos konfliktusokat gerjesztenek, az erre elfecsérelt pénzt és energiát inkább értelmes célra, például oktatásra kellene fordítani.

Kirschner Péter, a Mazsike (Magyar Zsidó Kulturális Egyesület) elnöke úgy véli, nem teljesen átgondolt Heisler javaslata. Kirschner egyik kezdeményezője annak, hogy a magyar állam 2019-ben, a holokauszt hetvenötödik évfordulóján hozzon létre „központi emlékművet” a vészkorszak áldozatainak emlékére. Pillanatnyilag ugyanis, az európai fővárosok között kirívó módon, nincsen ilyen Budapesten – mondta a Mazsike vezetője.

 

A moratórium elrendelése szerinte technikai értelemben is nehezen lenne kivitelezhető. Ha mégis megtörténne, akkor a holokauszt emlékműve sem valósulna meg – jegyezte meg Kirschner, aki hangsúlyozta: a Szabadság térre szánt újabb emlékmű nem kizárólag a zsidó szervezetek, hanem a teljes nemzet ügye. Ezért évekig tartó egyeztetésre, társadalmi konszenzusra van szükség.

Sem helye, sem értelme nincs annak, hogy a fizikai és ideológiai értelemben egyaránt túlzsúfolt Szabadság térre még egy politikailag determinált emlékművet építsenek – állapította meg Pótó János történész. Olyan történelmi személyeknek (vagy eseményeknek), akikről (amelyekről) nincs közmegegyezés, eleve nem lenne szabad köztéri szobrot, emlékművet állítani. Sem most, sem tíz év múlva.

A történész emlékeztetett rá, hogy a háború után a Szabadság téri szovjet katonai obeliszk felállítását, napjainkban pedig a német megszállási emlékműről hozott kormánydöntést sem előzte meg semmiféle vita. A Szabadság téri református templomnál felavatott Horthy-mellszoborról már nem is szólva.

Pótó János nem lát reális esélyt arra, hogy tíz év múlva sikerül közös álláspontot kialakítani a „szovjet megszállásról”. Ehhez lényegesen több idő kell. Más okokból is illuzórikusnak tartja a Mazsihisz elnökének felvetését. Szerinte egy politikai erő minél inkább elszakad a valóságtól és a mindennapoktól, annál szívesebben fordul a múlt szimbólumaihoz. A jelenlegi hatalom pontosan ezt az utat járja.

Balog Zoltán – Heisler javaslatát is bírálva – azt mondta, hogy az új emlékmű lehetséges átadása 2017 februárjában lenne. A történész ebből arra a következtetésre jutott, hogy a miniszternek határozott elképzelései vannak. Valószínűtlen, hogy a kormány érdemi vitát szeretne. Ha ilyen előzmények után mégsem épülne meg az emlékmű, akkor az a látszat keletkezhetne, mintha a Fidesz meghátrált volna. A kormány az ilyesmit a gyengeség jeleként értékeli, ezért csak a legritkább esetben hajlandó visszakozni. Az eddigi tapasztalatokból kiindulva Pótó János biztosra veszi: a kormány körömszakadtáig ragaszkodni fog ahhoz, hogy felépüljön a „szovjet megszállási” emlékmű.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.