A korábbi időszakért a mostani vezetés nem felelős, a romatársadalmat nem lehet kollektív módon büntetni – hangsúlyozta Balogh. A minisztériumtól amúgy még nem kaptak hivatalos értesítést a milliárdos visszafizetésről. „Ha érkezik ilyen, leülünk és megbeszéljük, mi a teendő" – mondta az ORÖ elnöke, abban a reményben, hogy sikerül megállapodásra jutni. Vele szemben Makai István, a Roma Polgári Tömörülés vezetője tartja magát ahhoz, hogy a kormány kimondta az ORÖ halálos ítéletét.
|
Balogh János optimista
Teknős Miklós / Népszabadság |
A milliárdos tartozást az önkormányzat még részletfizetéssel sem képes törleszteni, az adósságrendezést a nemzetiségi testületeknél a törvény nem teszi lehetővé. Valószínűleg csődeljárás következik, amelynek végén felszámolják az ORÖ-t.
Ebben az esetben nem lehet időközi választást kiírni – folytatta Makai. Az sem megoldás, ha az ORÖ elébe megy a csődeljárásnak, és feloszlatja önmagát. Ilyenkor lehetőség van ugyan új választást tartani, de a költségeket az országos önkormányzatnak kell állnia. Márpedig a Nemzeti Választási Iroda becslésére hivatkozva épp lapunk írta meg, hogy a költségek akár az egymilliárd forintot is elérhetik.
Makai úgy számol, hogy a 2019-ben esedékes rendes választásig nem lesz országos önkormányzata a romáknak. Jobb is így: az ORÖ szerinte jelenlegi formájában működésképtelen, a balhék sokat ártottak a cigányság megítélésének. Az elkövetkező éveket a roma civil szervezetek felhasználhatnák arra, hogy megtisztuljanak és megerősödjenek, kineveljék a valódi érdekképviseletre alkalmas politikusokat.
Mert ami most van, az minden, csak nem érdekképviselet
– állítja Lakatos Oszkár is, akit tavaly Vajda Lászlóval együtt kizártak a Lungo Dromból. Lakatos ugyanakkor bízik abban, hogy konszolidálódnak a viszonyok: úgy véli, a 47 tagú testületből mintegy 30-an kellően felkészültek a képviselői poszt betöltésére.
Lakatos Oszkár szerint az ORÖ megszüntetése furcsa helyzetet idézne elő. Az ORÖ hivatalára a különféle intézmények miatt szükség van, csak éppen ORÖ nem lenne: a hivatali dolgozók maradnának, a képviselők mennének.
|
Az ORÖ legutóbbi közgyűlése. Feltartott kezek
Teknős Miklós / Népszabadság |
Az albertirsai közgyűlésen egyedül Vajda László szavazott az elnökké választott Balogh János ellen. Annyiból azonban egyezik a véleményük, hogy a szabálytalan pénzfelhasználások miatt Vajda is a korábbi vezetést – jelesül: Farkas Flóriánt és hivatalvezetőjét – tekinti felelősnek. Elmondása szerint az ORÖ képviselői nem is tudtak a Híd a munka világába szövetkezet pénzköltéseiről és ingatlanvásárlásairól.
Az ORÖ bedöntése súlyos következményekkel járna – állítja Vajda László. Az országos önkormányzat delegál képviselőket minisztériumi és egyéb döntéshozó testületekbe,
ha ez nincs, akkor a helyi cigány önkormányzatok pályázati pénzei is veszélybe kerülnének.
Vajda még mindig lát 50 százalék esélyt rá, hogy a kormány megmenti az ORÖ-t. Annyi biztos, hogy a kormányzati mentőöv nélkül az országos önkormányzat becsukhatja a kaput.
Közben a RomNet portál lehetséges forgatókönyvként számolt be arról, hogy az összeférhetetlenségi szabályok módosításával Farkas Flórián miniszterelnöki biztos, a Lungo Drom elnöke, fideszes parlamenti képviselő visszatér az ORÖ élére. Farkas hívei nyilván másként gondolják, de a cikkünkben szereplő ORÖ-s politikusok ennek nem látják realitását.
