Sarkalatos törvénybe ütközik az atomegyezmény

Az Orbán-Putyin megállapodásban az szerepel: „a Megvalósítási Megállapodásokból származó vagy azokkal kapcsolatban kialakuló bármilyen vita, nézeteltérés vagy igény, vagy bármely Megvalósítási Megállapodás megszegése, lejárta vagy érvénytelensége esetén a Felek által a Megvalósítási Megállapodásokban megjelölendő jó nevű, harmadik országbeli, nemzetközi választottbíróság hoz döntést. A választottbírósági döntés végleges és a Megvalósítási Megállapodásokban részes Felek számára kötelező érvényű.” Ez pedig nyilvánvalóan ellentétes a vagyontörvény előírásaival.

A vagyontörvény korabeli kormányzati indoklása szerint „a 2011-ben elfogadott törvény e rendelkezésének megalkotására az állami és önkormányzati vagyon fokozott védelme érdekében, annak biztosítása céljából volt szükség, hogy a sarkalatos törvénnyel védett vagyoni körben a jogvitákban magyar bíróság – a magyar nyelv és a magyar jog alkalmazásával – dönthessen.

A korábbi időszakban születtek ugyanis olyan szerződések (például a sukorói kaszinóberuházás ügyében – a szerk.), amelyek lehetőséget teremtettek a hazai joghatóság elkerülésére, ami ellentétes a nemzeti érdekekkel és a kormány felelős vagyonpolitikájával. A kormány programja szerint az erős állam őrködik a nemzet vagyona felett, annak védelmét a nemzeti vagyonról szóló törvény megalkotásával a jogi normák terén is a legmagasabb szinten kívánta biztosítani.”

Reviczky Zsolt / Népszabadság

A kérdéses vagyontörvényi rendelkezést az ombudsman kérésére az AB is megvizsgálta, és 2013. júniusában határozatban mondta ki, hogy összhangban van az alkotmánnyal: „A bírói testület az alapvető jogok biztosa által hivatkozott jogszabályok vizsgálata során, így - a jogalkotói szándékot megerősítve, egyben a beadványt elutasítva - úgy határozott, hogy a kifogásolt szövegrészek megsemmisítése a nemzetközi jogi kötelezettségek és a magyar jog közötti összhang megvalósulása érdekében nem indokolt.”

A lapunk által megkérdezett jogi szakértő szerint a nemzeti jog és a nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség összeütközése esetén a magyar jogszabályt kell a nemzetközivel összhangba hozni, vagyis a vagyontörvényt kell megváltoztatni, ami viszont az egész rendelkezést komolytalanná teszi, hiszen épp a magyar állam következő 100 évének legdrágább beruházását vonják ki így az „állami őrködés” alól.

A rendezésnek elvileg háromféle útja lehet. A képviselők egynegyede vagy az ombudsman kérhet utólagos normakontrollt, ami – ha a 2014-es egyezmény jogsértő volta bebizonyosodik – akár az atomegyezményt kihirdető jogszabály megsemmisítését is eredményezheti (ettől azonban maga a megállapodás még érvényes marad).

A vagyontörvényt is megvizsgálhatja az AB, ebben az esetben nyilván gyorsan megtalálják benne azt a pontot, ami nemzetközi kötelezettségvállalásba ütközik. A leggyorsabb út a vagyontörvény módosítása, amivel azonban a kormány saját magát hozza nevetséges helyzetbe, hiszen gyakorlatilag írásba adja, hogy a módosítandó törvényi kitételre egyáltalán nem a nemzeti vagyon megvédése érdekében, hanem csupán politikai-kommunikációs okból volt szükség.