alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. május
25. péntek

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

Sajtó, szabadság

Hargitai Miklós| NOL| 2010. július 2. |22 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

szuppai | 2010. július 2. | 21:43:11

Átutazó!
Az majd ősszel következik. Megvárták, hogy Sólyom elrepüljön a fészkére, nehogy aggályoskodjon már és visszadobálja nekik a hülyeségüket. Majd Palkó gond nélkül aláfirkantja, aztán az összes vicclap mehet a zúzdába. Majd olvassuk szamizdatként.

Átutazó | 2010. július 2. | 12:45:19

A rosszindulat és gátlástalanság ha hülyeséggel párosul, érdekes dolgokhoz vezet. A hircsarda.hu komolytalan vicces oldaltól helyreigazítást kért a kormány egy viccükért :)

Nos, mi lett volna, ha megszavazzák a sajtótörvényt? A viccek is be lesznek tiltva (ahogy a rádiókabarét is megszüntették az első Orbánság alatt).

Theofil atya | 2010. július 2. | 12:25:49

Moderálási alapelvek- komment törölve -

tuba | 2010. július 2. | 11:16:59

a modern hatalmi ágak között már vezető helyen szerepel a sajtó (milyen figyelmes a cikk írója, hogy most nem a média szót használja, LOL).
a hatalmi ágak korlátozásának szükségességét míg az állami szervek esetében elismeri, sőt követeik a sajtó hangján a mögötte álló érdekek, addig saját korlátozásukra tett kísérletek alkalmával világvége siralmak törnek elő ugyanebből a szócsőből.
a modern média/sajtó rég hiteltelenné vált. tudósításaik, véleményeik közvetítése egy technokrata "barátok közt" sorozat.

wantirna | 2010. július 2. | 10:35:55

Moderálási alapelvek- komment törölve -

sutyanandi | 2010. július 2. | 09:55:34

Akkor lesz médiaegyensúly, ha az Eötvös-fiókák eltűnnek a média világából!

wantirna | 2010. július 2. | 09:51:16

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Theofil atya | 2010. július 2. | 09:26:57

Moderálási alapelvek- komment törölve -

wallaby | 2010. július 2. | 09:19:23

Theofil atya | 2010. július 2. | 09:15:04

Sokkal rosszabb. Nem érti az államellenes és a kormányellenes fogalmak közötti különbséget sem.

Theofil atya | 2010. július 2. | 09:15:04

Moderálási alapelvek- komment törölve -

wallaby | 2010. július 2. | 09:09:17

libertyMUC | 2010. július 2. | 08:44:30

Csak emlékeztetni szeretnélek a Szabad Népre, bocsánat, most Népszabadság a neve.

Theofil atya | 2010. július 2. | 09:07:08

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Gyula_bá | 2010. július 2. | 09:03:32

Kössz, kocsobur!
Talált, süllyedt.
Állami intézmény nem fizethet elő a Magyar Hírlapra, és az állami vállalatok nem hirdethetnek Széles Gábor napilapjában Gyurcsány utasításai alapján.
Nem emlékszem, hogy ezt az esetet láttam volna a Freedom House jelentésben...
!!!

kocsobur | 2010. július 2. | 08:55:05

"miért ne hívhatna fel egy kormány egy államellenes, jobbik pártközeli álnemzeti iromány bojkottjára?"

Nem fogod megérteni, de : a sajtószabadság miatt.
Mert nem egy kormányfő(pláné nem egy elmebeteg böszme) kell valami ellen bojkottot hirdetnie, mert neki az nem tetszik...
Nem egy kormányfőnek és klikkjének kell edüntenie hogy valami "jobbik pártközeli álnemzeti iromány" - mert efféle indoklást/ürügyet bármikor lehet találni.

Csakhogy ugyebár a sajtószabadság balliberális fogalma: "nekünk mindent szabad, másoknak meg kuss legyen".

Nos, ez így ebben a formában nem megy.

libertyMUC | 2010. július 2. | 08:44:30

kocsobur | 2010. július 2. | 08:29:59

miért ne hívhatna fel egy kormány egy államellenes, jobbik pártközeli álnemzeti iromány bojkottjára? és... talán nem tünt fel neked, de: nem tiltották be az újságot, csak nem akarták az állam pénzén az államellenes irományokat finanszírozni. szerintme ez jogos és kívánatos is.

emlékezzünk: a magyar nemzetböl származik a jobbik sajtófönöke. és az egész náci pereputty züllesztette le ezeket a nagynevü lapokat a nacionalista szélsöjobboldal szócsövévé. a magyar nemzetet és hírlapot ma is bojkottálni kell! egy fillért se a náciknak! se az állam pénzéböl, se az újságolvasókéból.

kocsobur | 2010. július 2. | 08:29:59

Re#chazoooo("Ugyanis mindaz amit most leírtam, 2002-ben megtörtént a Magyar Nemzettel. És sem a nemzetközi, sem a honi sajtó, sem a Freedom House nem hördült föl.... éljen a proletárdiktatúra!!!")

Volt ilyen nem is olyan régen:

Gyurcsány bojkottot hirdetett a Magyar Hírlap ellen
2009. február 11., szerda 16:38

Állami intézmény nem fizethet elő a Magyar Hírlapra, és az állami vállalatok nem hirdethetnek Széles Gábor napilapjában Gyurcsány utasításai alapján.
----

Nem emlékszem, hogy ezt az esetet láttam volna a Freedom House jelentésben...

chazoooo | 2010. július 2. | 08:20:30

A sajtószabadság relatív fogalom.
Elbírálása sokszor rendkívül igazságtalan, benne fölfedezhető a kettős mérce alkalmazása.
Mert mit szólna a nemzetközi sajtó, és az orákulumként tisztelt Freedom House, ha egy Orbán Viktorról szóló, számára kellemetlen cikk megjelenése után az öt évre leszerződött nyomdavállalat azonnal szerződést bontana a Népszabadsággal, és a terjesztők is bojkottálnák? És nyilvánvalóvá válna, hogy kormányintézkedésre történik minden?
És mit szólnának ugyanezek, ha az Orbán kormány minden minisztériumnak küldene egy levelet (amit később nem is cáfolna senki) amelyben leírják, hogy állami cégek mely újságokban hirdethetnek? És ebben nem szerepelne a Népszabadság neve? Ugyanis mindaz amit most leírtam, 2002-ben megtörtént a Magyar Nemzettel. És sem a nemzetközi, sem a honi sajtó, sem a Freedom House nem hördült föl.... éljen a proletárdiktatúra!!!

lorid | 2010. július 2. | 08:14:31

press - nyomni, nyomás alatt tartani, sajtolni, vasalni, erőltetni stb....2. nyomtat
pressen - nyomni, erőltetni, sajtolni, nyomás alatt tartani, préselni stb....2. nyomtat
e Presse... prés, sajtoló, hengersor stb.........2. sajtó

a cikk írója etimologizál, de tévesen. a 'pess' szótövű szavakra "nemzetközi viszonylatban" is asszociálhat "nyomásra" stb. az, aki .....beszél nyelveket (ez esetben pl.németül vagy angolul de a franciában is, ahol azonban az első jelentés a "sietni, siettetni")... a német nyelv közvetítette "prés" jövevényszavunkat (a "közeli rokon" félrevezető meghatrozás), melynek azonban második jelentését - "sajtó" a magyar az azonos jelentésű "sajtol" szóból képezte... így vagyunk "nemzetközi viszonylatban" a szavakkal. ettől függetlenül megfontolásaiban még akár igaza lehet amatőr nyelvészkedő újságírónknak... de cikke így már bizonnyal amatőr marad.

az újságíró etimologizál, de igen tévesen

krix | 2010. július 2. | 07:50:05

Nahát, fijjúk!
Kocsobur, mint a papagáj, folyton folyvást ugyanazt a csalást emlegeti, na miért? Mert "nem tudja", hogy a Népszabin kívül (Magyar Nemzet, például) naponta követnek el hamisságokat, amelyeket még a mostani állapotában lévő magyar igazságszolgáltatás is rendre "honorál". Szóval Kocsobur csak egy olyan esetről tud, ami a Népszabadságban megjelent, ezért arról beszél állandóan. Nem a sajtószabadságról, amely most veszélybe került, hanem egy esetről.
Hamilkár szerint megegyeztünk abban, hogy az internetet nem lehet ellenőrizni, igaz, de azért törekedni kell rá, mondja pártunk és kormányunk.

szabadságot | 2010. július 2. | 07:26:45

Ám az, hogy a sajtó ellen tud-e állni a nyomásnak, elsősorban nem a törvények vagy az alkotmány erején, hanem a sajtóban dolgozók eltökéltségén – szebb szóval: szabadságszeretetén – múlik."""

- komment törölve - Nincs válaszadási lehetőség.

Vagyis a vélemény sem lesz szabad.
Népszabadság!

Hamilkár | 2010. július 2. | 07:11:40

Moderálási alapelvek- komment törölve -

kocsobur | 2010. július 2. | 06:57:59

"Afrikában Ghánában legszabadabb a sajtó"

Valljuk be: még Ghánában sem fordulhatott elő az hogy egy zeley lászló nevü médium Teller-leveleket közölhessen a Népszabadságban...
majd ezt követően a főszerkesztőt MÚOSZ elnökséggel "büntessék"...

A kifejezés, amellyel nemzetközi viszonylatban a sajtót jelölik – press vagy presse –, közeli rokona a mi prés szavunknak. Ennek ellenére mérhetetlen köztük a különbség: míg az első fogalom jó esetben a joghoz és a szabadsághoz kapcsolódik, a másodikról a(z el)nyomásra asszociálunk.

A magyar press a kormány által beterjesztett, sorra törvénnyé váló javaslatok nyomán most prés alá kerülhet: a kormányfüggő médiahatóság és közszolgálati média, az államilag ellenőrzött internet aligha segíti a sajtószabadságot. Ám az, hogy a sajtó ellen tud-e állni a nyomásnak, elsősorban nem a törvények vagy az alkotmány erején, hanem a sajtóban dolgozók eltökéltségén – szebb szóval: szabadságszeretetén – múlik.

Az elsősorban helyett írhattuk volna azt is, hogy még inkább. A magyar újságírás a reformkor óta abban a hitben élt, hogy a sajtó szabadsága nélkül semmilyen más szabadság nem érvényesülhet. Ezt a hitet a mindenkori kormányok nem osztották maradéktalanul, és a hozzá tartozó teljes szabadságot csak a történelem ritka, ihletett pillanataiban engedték érvényesülni. 1989–90 e tekintetben kétértelmű volt. Megszűnt rengeteg korlátozás, ugyanakkor a rendszerváltó elit sokkal több energiát szentelt a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom demokratizálására, mint a negyedik hatalmi ágnak nevezett sajtóéra. A fordulatot nálunk – egyedüliként a régióban – a megörökölt, 1986-os sajtótörvénnyel sikerült átvészelni.

Az azóta bekövetkezett egyetlen érdemi reformot – szűk évtizeddel később a kereskedelmi televíziózás elindítását, illetve a médiatörvény megalkotását – az akkori kormányoldal és ellenzék teljes egyetértésével sikerült úgy kicsontozni, hogy a legfontosabból, az információs szabadság növeléséből nem sok maradt benne. Azóta a törvényhozók tovább szűkítették az újságírók jogosítványait: ma már egy politikusi megnyilatkozás szöveghű idézéséért is bíróság elé lehet vinni a sajtó munkatársát, és „becsületsértésért” akkor is meg lehet hurcolni, ha igazat írt egy hatalmasságról, de negatív színben tüntette fel.

Mifelénk a kormányzat mindig tart a sajtótól, és nyíltan vagy burkoltan elvitatja tőle azt a hatalomkorlátozó és ellenőrző szerepet, amit a demokráciák a médiának szánnak. Pedig be is lehet bizonyítani, hogy a magyar politikai osztály téved, mert nem a gyenge, elfogult és kiszolgáltatott sajtó a jó kormányzás és a jobb élet záloga.

Ha megnézzük a Freedom House legutóbbi sajtószabadság-jelentését, és összevetjük a nemzetközi népmozgások adataival, azonnal kiderül, hogy az emberek a szabadabb sajtóviszonyokat biztosító országok felé vágynak. Nyilván nem a szabad sajtóért, hanem azért, amit az újságírás szabadsága tükröz életminőségben, jogokban.

Afrikában Ghánában legszabadabb a sajtó, és ez a tény – meglepő módon – sokkal többet mond arról, hogy a kontinensen hol kívánnak a legtöbben élni, mint a GDP, ami Nigériában vagy Dél-Afrikában sokkal magasabb. A szabad sajtó önmagában nem garantálja a társadalom jó működését, de azt igen, hogy időben tudomást lehet szerezni a bajokról, így védekezhetünk is ellenük. Ha csupán a törvény és a jog hivatalos őreire lenne bízva, ma sem tudnánk a Kaya Ibrahim–Tocsik–VIP és egyéb ügyekről. Ezekre, és a hozzájuk kapcsolódó hatalmi anomáliákra az újságírók hívták fel a figyelmet.

Nekik, a szakma egészének – bármilyen jogszabályok szülessenek – ezután sem lesz megtiltva, hogy észrevegyék a kormány túlkapásait, és az sem, hogy a volt kormánypártot a hibáira emlékeztessék. A sajtó hatalma azon mérhető, hogy az újságírók mennyit tesznek hozzá a szabadsághoz. A sajtóéhoz – és ezzel az országéhoz.