László Tamás országgyűlési képviselő, a kerület előző ciklusban regnáló polgármestere a bíróság előtt úgy fogalmazott: egy kisebbségben lévő csoport megpróbált többségbe kerülni, és ehhez nem válogatott az eszközökben. Kivonták magukat a fontos döntésekből, így nemegyszer csak az ellenzék támogatásával sikerült átvinni az egész kerület számára jelentős határozatokat.
A tárgyaláson hol ötök, hol négyek néven emlegetett csoportosuláshoz közel álló források szerint azonban az ötök (négyek) bűne nem volt más, mint hogy nem voltak hajlandók vakon követni a központi iránymutatást, márpedig László Tamás polgármester szerint az ő dolguk csak annyi lett volna, hogy megszavazzák, amit eléjük tesznek.
Az egyfajta régi-új polgári kultúra megteremtésére és azáltal a Fidesz támogatásának segítésére életre hívott Közbizalom Közhasznú Egyesület elnökének, a Lászlót támogató Bitvai Nándor bíróság elé citálása is ennek a fideszes belharcnak volt az egyik epizódja.
Kővári Tibor bíró az ítélet indoklásakor nem véletlenül tartotta fontosnak leszögezni: ha nincs a politikai felhajtás az ügy körül, Bitvainak aligha kellett volna bíróság elé állnia. Valószínűleg egy ügyészi megrovással zárult volna az ügy. Minden bizonnyal a politikai háttér, a Bitvai és védője által az ügy mögött sejtetni engedett – sőt, többször nyíltan felemlegetett – politikai csapda, amelyet párton belüli ellenfelei állítottak neki, sarkallta arra az ügyészséget, hogy a bírósággal tetessen pontot az ügy végére. (A vádat képviselő ügyésznő bólintott.)
A 70 éves Bitvainak, László Tamás egykori alpolgármesterének egészen pontosan azért kellett bíróság elé állnia, mert
2009. december 12-től a botrány kirobbanásáig összesen 12 alkalommal hamis okirat felhasználásával vett fel pénzt az egyesület bankszámlájáról.
Az egyesület szabályzata szerint a pénzfelvételhez az elnök és még egy elnökségi tag aláírására volt szükség. Emellett az egyesület által készített több pályázaton is voltak hamis aláírások, de azokat az ügyészség nem tette a vád tárgyává, így a bíróság sem foglalkozott azokkal érdemben.
|
| Fotó: Földi Imre / Népszabadság |
Az okiratokon lévő aláírások egyike Bitvaié volt, a másik látszólag Balogh András elnökségi tagé, ám ő határozottan állította, hogy nem az ő kézjegye látható az iratokon. A nyomozás alatt kirendelt igazságügyi írásszakértő szerint is két különböző kéztől származhatnak a szignók. Azt, hogy ki hamisította a papírokra Balogh nevét, a nyomozás során nem sikerült kideríteni. Nem is volt elengedhetetlen. A magánokirat-hamisítást ugyanis az követi el, aki „jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ”.
A hamis aláírásokat Balogh felesége szúrta ki, aki 2012-ben szintén alpolgármester volt a XV. kerületben – mondani sem kell, nem László-párti.
Ő szólt a férjének a hamis Balogh-aláírásokról, aztán kitört a botrány. Az ügy érdekessége, hogy az aláírások nem lehettek annyira silányak, mint amilyennek később a védelem megpróbálta beállítani azokat, mivel a bank valamennyi alkalommal „szemrebbenés nélkül” befogadta azokat.
Bitvai a bíróságon arra panaszkodott, hogy rendszerint csak nagy nehézségek árán tudta elérni Baloghot, ezért az önkormányzatnál lévő postaládájában vagy fakkjában hagyta neki az aláírni valót. Neki (sem) voltak gyanúsak a bizonylatokon lévő, utóbb hamisnak bizonyult iratokon látható szignók, azért abban a meggyőződésben vette fel velük az éppen aktuális összegeket, hogy azokon Balogh aláírása szerepel.
A bíróság ezt a védekezést nem fogadta el. Bitvai és Balogh ugyanis rendszeresen találkoztak a kerületi képviselő-testület ülésein.
Emellett Bitvainak és Balogh alpolgármester feleségének közös titkársága volt a városházán, sürgős esetben megkérhette volna alpolgármester-kollégáját, hogy írassa alá a férjével a dokumentumokat.
A bíróság szerint Bitvai a sajátjaként tekintett az egyesületre, és akként vezette azt. Elvétve voltak csak közgyűlések, sok fontos kérdésről az elnökséget is csak utólag tájékoztatta. Azt azonban a bíróság nem hitte el, hogy egy alkalommal párton belüli politikai ellenfeleinek elismerte volna, hogy több esetben is meghamisította Balogh aláírását, és hogy valakinek még meg is mutatta, hogyan csinálta.
Elvetette a bíró a védelem összeesküvés-elméletét is, miszerint Bitvainak csapdát állítottak. Valaki direkt azért írt alá Balogh helyett, hogy később Bitvait a hamis okiratok felhasználásáért bíróság elé citálhassák, és ezzel csapást mérhessenek László Tamásra. Kővári bíró valószínűtlennek tartotta, hogy 2009-ben, amikor még nyoma sem volt az ellentéteknek, és együtt készültek a 2010-es választásokra, az ötök (négyek) már tudták volna, hogy majd három év múlva össze fognak veszni László Tamással, és ezért már akkor elkezdték volna felállítani a csapdát Bitvainak.
|
| Fotó: Földi Imre / Népszabadság |
Kővári bíró – miután a lehetséges legenyhébb „büntetéssel” sújtotta Bitvait – megjegyezte, ő nem lepődne meg, ha valaki az ügy lezárása után megsúgná neki, hogy azért lett más által aláírva Balogh András nevében az a 12 bizonylat, mert „így lett megbeszélve”. Ám ezt jelenleg semmi nem bizonyítja, az objektív tények pedig alátámasztják az ügyészség vádiratát, miszerint Bitvai Nándor tudta, hogy a bizonylatokon Balogh aláírásai nem valósak.
A bíró ugyanakkor leszögezte: minden a sajtóban megjelent ezzel ellentétes tartalmú állítással szemben, Bitvai a hamis bizonylatokkal felvett pénzt az egyesület céljaira fordította. Minden fillért szabályosan költött el, pártfinanszírozásra egy forint sem ment el.
Az ügyész tudomásul vette az ítéletet, a vádlott és védője három nap gondolkodási időt kért.
