A pártszimpátiák azonban nem feltétlenül határozzák meg egyértelműen, hogy a választók miként vélekednek a migrációs válságról, az unió menekültpolitikájáról vagy éppen az idegenekről. A Tárki tavalyi felmérése szerint az emberek csaknem fele határozottan idegenellenes, tíz százalékuk pedig mérlegelő, s például teljesen elutasító az arabokkal, míg kissé megengedőbb a kínaiakkal. A Jobbik és az MSZP támogatóinak körében egyébként ez az attitűd az átlagosnál is gyakoribb.
|
Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Mindezek dacára sem biztos, összejön-e a több mint négymillió szavazat. Krekó Péter politológus, a Political Capital vezetője szerint ez – ha csak nem történik októberig valamilyen rendkívüli esemény – nem valószínű, és szerinte a Fidesz számol ezzel. Úgy látja, a kormányoldalnak különben is az lenne a legjobb, ha a részvétel valamennyivel alatta maradna az ötven százaléknak, mert akkor nincs cselekvési kényszer, politikai fegyverként viszont hivatkozhatnának rá, hogy a többség elutasítja a betelepítést.
Arra a kérdésre, hogy az ellenzék mit tehet ebben a helyzetben, a politológus kijelentette: csak a rossz és a rosszabb megoldások között választhatnak. Krekó érti ugyan, miért érvel több párt is a bojkott mellett, de ezzel eleve vereségre ítélik magukat. A parlamenti választás előtt másfél évvel szerinte nem célszerű az embereket a nem cselekvésre biztatni, mert ez könnyen visszaüthet: igen nehéz lesz majd megmagyarázni, miért támogatta az elsöprő többség a kormány kezdeményezését.
Nem vitatja ugyanakkor, hogy a kérdés megfogalmazása miatt nehéz az igen válasz mellett kampányolni. Erre csak akkor van lehetőség – véli a politológus –, ha új értelmet adnak az egésznek. Vagyis: világossá kellene tenni – és erre lát próbálkozást –, hogy nem a kvótáról van szó, hanem arról, Magyarország az uniót választja vagy valami egészen mást.
Miután nincs jó válasz, lehetséges megoldásként kínálkozhatna, hogy a pártok részvételre buzdítanak, s egyben arra, mindenki voksoljon érvénytelenül. Krekó úgy gondolja, ez kétségkívül logikus megoldás, csak nehezen keresztülvihető, mert túl sok és esetleg nehezen érthető magyarázatot igényelne. Emiatt szerinte nem lenne célravezető ezzel kísérletezni, miközben elismeri: az elrontott voksok nem számítanak, így nem növelnék a részvételi arányt, míg aki igenre buzdít, hozzájárulhat ahhoz, hogy a referendum esetleg érvényes legyen.
Aminek egyébként semmilyen közjogi következménye nem lenne, de ha a nemek kerülnek elsöprő többségbe, annak a 2018-as választások kimenetelére is hatása lesz – figyelmeztet a politológus. Meggyőződése ugyanis, hogy a Fidesz kezében ez olyan erős ütőkártya lehet, amelyre akár az egész kampányát is felépítheti.Krekó Péter szerint nem szerencsés, hogy az ellenzékiek nagy része passzivitásra játszik
